Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 2004 áprilisában keresetet indított az FCSM ellen, mivel a társaság beépíti a csatornadíjba – és így a fogyasztókkal fizetteti meg – a szennyvízbírság várható összegét, amit a szolgáltatóra szabnak ki. A bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetet. A bíróság álláspontja szerint a keresetben az egyesület hatósági árat megállapító jogszabály tervezetét támadta, ami az Alkotmánybíróság hatásköre. A fellebbezést követően a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét és utasította az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára.
Az elsőfokú bíróságként eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2006 januárjában elutasította a keresetet. Az egyesület megfellebbezte a döntést, de a másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A cég különböző utazási irodák által szervezett – városlátogatásokkal egybekötött –termékbemutatókon értékesíti termékeit. Az egyesület a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel közösen azért indított 2004 januárjában keresetet ellenük, mert az akkori blanketta-szerződésben nem biztosították a házaló kereskedésnél előírt 8 munkanapon belüli elállási jogot a fogyasztók részére, valamint a szerződés – a felperesek álláspontja szerint – több tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazott (késedelmi kamat, bánatpénz túlzottan magas; használt, kicsomagolt árut nem vesznek vissza).
A Fővárosi Bíróság 2006. január 31. napján kelt ítéletében megállapította, hogy a Mediline Nemzetközi Kereskedelmi Kft. által 2003. december 31-ig használt értékesítési blanketta szerződés alábbi feltételei érvénytelenek, mert tisztességtelennek minősülnek:
„Használt és kicsomagolt árut higiéniai okokból nem veszünk vissza.”
„Abban az esetben, ha a vevő a szerződést egyoldalúan fel akarja bontani, akkor az áru ellenértékének 30%-át kötbér címén köteles az eladónak megfizetni.”
A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla tisztességtelennek és érvénytelennek nyilvánította azt az általános szerződési feltételt is, hogy az alperes blankettaszerződésben nem tájékoztatta vevőit annak lehetőségéről, hogy az adásvételi szerződéstől a megkötéstől számított 8 munkanapon belül indokolás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhatnak. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy az első- és másodfokú ítélet szerinti érvénytelenség kiterjed mindazokra a szerződésekre, melyeket a 2004. április 19. napján történt megtámadásig még nem teljesítettek.

2004. július 10-én az előre meghirdetett programmal szemben Liza Minnelli helyett Bonnie Tyler lépett fel a budapesti Kisstadionban. A szervező cég július 8-án hozta nyilvánosságra, hogy az énekesnő lemondta a koncertet. Ezt követően a médiában úgy nyilatkozott, hogy a megváltott jegyek érvényesek a Bonnie Tyler koncertre is, illetve a helyszínen visszaválthatóak.
A cég nem teljesítette megfelelően a szerződésben vállalt kötelezettségét, nem fizette vissza a megváltozott programú koncerten részt nem vevő fogyasztóknak a jegyek árát.
A Budai Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy a Movies & Fashion Rendezvényszervező és Szolgáltató Kft. jogszabályba ütköző módon járt el, amikor nem fizette vissza az általa 2004. július 10. napjára szervezett, de elmaradt Liza Minnelli koncertre jegyet vásárló és a megváltozó programú koncerten részt nem vevő fogyasztóknak a koncertjegy árát és annak 2004. július 25. napjától számított késedelmi kamatát. Az ítéletet nem fellebbezte meg a cég.
Az ítélet jogerős.

Vodafone 2003 márciusában módosította szerződési feltételeit, ezáltal lehetővé vált, hogy az adatforgalom függvényében is sor kerüljön a szolgáltatás korlátozására vagy szüneteltetésére. Korlátlan GPRS szolgáltatásra előfizetőknek – ha hűségnyilatkozatot írtak alá – a felmondási díjat is ki kellett fizetniük, ha a korlátozott adatforgalom miatt fel akarták a szerződést mondani.
Az egyesület peres eljárást kezdeményezett a cég ellen a Fővárosi Bíróságon. Az eljárás végén, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ítéletében megállapította, hogy a Vodafone által alkalmazott ÁSZF 8.4.1 pontjának az a módosítása, miszerint a GPRS szolgáltatás az adatforgalomtól függően korlátozható, valamennyi, a céggel szerződő félre kiterjedő hatállyal érvénytelen.
Az ítélet jogerős.

A cég 2004. február 1-jétől új típusú, a magyarországi gyakorlatban addig ismeretlen szolgáltatási díjat vezetett be, amelyet a jegyek kiállításáért számolt fel. A jegykiállítási díj a cég jegyirodáiban egységesen minden repülőjegy után – a turista és a business osztályra szóló jegyek után is – 5500, online jegyrendelésnél pedig 1000 forint volt.
Bár a légitársaságok nem írták elő, csak ajánlást adnak ki, az utazási irodák követték ezt a gyakorlatot.

A jegykiállítási díj bevezetése az egyesület álláspontja szerint indokolatlan, és a fogyasztókat hátrányosan érintő intézkedés, mivel jegyáremelést eredményez, ezért keresettel fordult a bírósághoz. A Fővárosi Bíróság 2005. október 24. napján kelt ítéletében megállapította, hogy a Malév által 2004. február 1-jétől alkalmazott „jegykiállítási díj” fizetésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen. A légitársaság határidőn túl nyújtott be fellebbezést, ezért elutasították azt. A Fővárosi Ítélőtábla 2006. február 22-én kelt végzésében elutasította a cég részéről benyújtott igazolási kérelmet is. Az ítélet jogerős.

2003 novemberében az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület keresetet indított a Szolnoki Városi Bíróságon a cég ellen, mert a 2003-ban egyoldalúan bevezetett szerződésmódosítása az egyesület álláspontja szerint több tisztességtelen, a fogyasztókra hátrányos szerződési feltételt tartalmazott. (Szolgáltatás – ellenszolgáltatás arányosságának elve sérült a hulladékszállításnál, indokolatlan megkülönböztetést tartalmazott a különböző fogyasztói csoportok között, problémás volt a szolgáltatás szüneteltetésének feltételei, üdülőtulajdonosoknál nem arányosan állapították meg a díjat.)
Mivel a szolgáltató által alkalmazott szerződési feltételek önkormányzati rendeletben lettek lefektetve, ezért az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület az Alkotmánybírósághoz is fordult, kérvén az önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megsemmisítését.

Időközben a vonatkozó önkormányzati rendeletet módosították, így lehetővé vált, hogy a felek megegyezzenek. A vállalat – az önkormányzati rendeletnek megfelelően ¬– az ingatlan tulajdonosokkal (használókkal) kötött szolgáltatási szerződésben úgy határozza meg a fogyasztók által igénybe veendő gyűjtőedényeket űrtartalom és darabszám szerint, hogy az, háztartásonként közelítse a fajlagos hulladékmennyiségnek és a közszolgáltatást igénybe vevőknek a szorzatát – az ürítési gyakoriságot is figyelembe véve. Ezzel lehetőséget biztosít a fogyasztóknak arra, hogy 80-120-240-1100 literes gyűjtőedények közül annak megfelelően válasszanak megfelelő méretű gyűjtőedényt, hogy két ürítés között a gyűjtőedény fedelének zárva tartása mellett, környezetszennyezés nélkül megoldható legyen az ingatlanon keletkezett szilárd hulladék tárolása.
A cég vállalta továbbá, hogy nem tesz indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között, azonos jellegű és mértékű szolgáltatás igénybevétele esetén.