A 2004. november 11-én útjára indult és minden hónap második csütörtökén, 32 oldalon megjelenő színes lap arra vállalkozik, hogy piaci érdekektől és befolyástól mentesen, csak a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva nyújtson tájékoztatást.
 
A Piactér rovatban árutesztek (nemzetközi és hazai), valamint piaci körkép várja az olvasókat. Az Ügyfélszolgálat a szolgáltatások erdejében nyújt eligazodást, a megújult interjú rovat (Pró és Kontra) pedig egy-egy nagy érdeklődésre számot tartó fogyasztói kérdésben szólaltat meg két, egymással ellentétes véleményt képviselő ismert szakembert, míg a Kirakat az életmódra és a szabadidőre fókuszál. A Panaszkönyvben az OFE jogi és tanácsadási vezetője válaszol panaszosok leveleire, és itt kapnak helyet a békéltető testületi döntések is.
 
A magazin célcsoportja a háztartást vezető 30-50 év közötti nők és férfiak tábora, de a kiadó számít mindenkire, aki egy független, piaci érdekektől és befolyástól mentes forrásból szeretné megtudni, hogy „Mibe kerül, ami bekerül a Kosárba”.

A lap kiadója az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, amely pályázati pénzekből finanszírozza, olykor döcögősen, máskor gördülékenyen. Óriási kapcsolatrendszer és tapasztalat halmozódott fel az immár 25 éves múlttal büszkélkedő OFE civil fogyasztóvédőinél. Ezekre alapozva készülnek a Kosár oldalai is. A lap kiemelten fontos szerepének igazolására elég, ha csak az ország uniós csatlakozására hivatkozunk. Az Európai Unió az áruk szabad áramlását támogató alapelve alapján a tagállamok között eltöröltek minden akadályt (határellenőrzés, vámvizsgálat, szabványok, előírások). A termékek szabad áramlásának szép ideája a gyakorlatban kissé más képet mutat. Ember legyen a talpán, aki eligazodik, a hatalmas árudömpingen, az óriási információmennyiségben. Szóval, vitán felül áll, hogy minden korábbinál fontosabb a vásárlók széleskörű, független tájékoztatása. A fogyasztói magatartás formálásának szükségességére Európa gazdagabbik felén már régen rájöttek. Dániában vigyorgó arcocska tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy ahol vásárol, vendéglátói szolgáltatást vesz igénybe, az a hely a hatóság által milyen minősítést kapott. A hírek szerint a közeljövőben Belgium és Svédország is tervezi, hogy bevezeti a módszert.
 
Németországban a vásárlók számára garancia a már emlegetett Stiftung Warentest ajánlása, ha mondjuk mosógépet készülnek vásárolni, egész biztosan arra a típusra voksolnak, amelyik mellett a fogyasztóvédő lap logoja hirdeti, megbízható termék.
 
Ami a Kosár magazint illeti, a szakmai háttér adott, az uniós segítőkészség sem hiányzik, ám a kiugrás sajnos még várat magára.

Egyáltalán nem mellékesen, a hatóságok által kirótt bírságokat is a fogyasztók fizetik meg, ugyanis a megbírságoltak beépítik termékeik, szolgáltatásaik árába. Ezzel szemben az elmarasztalások vagy akár a pozitív vélemények közlését a médiában (a Kosár magazinban), nem lehet a vásárlókra terhelni. Tehát a média legfontosabb feladata, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztók érdekeit sértő helyzetekre, ha kell, bírja színvallásra az illetékes hatósági vezetőket, és a nyilvánosság erejével járuljon hozzá a változásokhoz.

AZ ICRT tesztek elkészítését komoly piackutatás előzi meg. Maga a tesztelés kulcslépéseknek nevezett részekből áll, a koncepció meetingen piackutató, a tesztvezető, az újság szerkesztője és a tervezési osztály egyik munkatársa is részt vesz. Megtervezik, hogy a munkának milyen időintervallumban kell lebonyolódnia. A tervezés mindenre – nemzeti terméklista, nemzetközi terméklista, termékvásárlás, szállítás a laborba, árfelmérés, kontroll, ellenőrzés, végül a tesztről készült szöveg ellenőrzése – kiterjed. Az ICRT évente 10-12 teszt közlésére ad engedélyt adatbázisából. Ez a lehetőség addig él, amíg a Kosár eladott példányszáma nem haladja meg a 20 ezret.
 
2006. szeptember 15-én indult és 3 évre szólt, de már egy évvel ezelőtt benyújtotta az ICRT projektjét az EU-hoz. A projekt neve magyarra fordítva kissé nyakatekert, de pontos: A 2004-ben csatlakozott országok felzárkóztatása tesztelés és fogyasztóvédelmi magazinok működtetése céljából. A projektben való részvétel a Kosár magazin számára azért nagy segítség, mert az adatbázis korábban csupán olyan termékeket tartalmazott, amelyek nem jellemzőek a magyar piacra, vagy egyáltalán nem voltak nálunk kaphatóak. Ebben a projektben viszont 2007-ben négy, 2008-ban hat, 2009-ben pedignyolc olyan teszt készül, amely olyan termékeket is vizsgálnak, amelyek az adott országokban is jellemzőek. Minden ország a saját jellemző termékeit küldheti el a tesztlaborba. Nem a kis és szegény szervezeteknek kell finanszírozniuk a vizsgálatokat, hanem az uniós projekt állja az anyagi hátteret.