Tel: 311-7030 Tel/Fax: 331-7386
1138 Budapest, Dagály utca 11
KEZDŐLAP - Bemutatkozunk - Tevékenységünk - Tanácsadó irodák - Gyakori kérdések - Kapcsolat

Hírek - Sajtószoba - Belépés az egyesületbe - Rendezvényeink - Online tanácsadó iroda - Publikációk, előadások - E-learning - Kiadványaink - Reklám és fogyasztóvédelem - Békéltető testület - Jogi kalauz - Nyilvántartások, adatbázisok - Linkgyüjtemény - Nemzetközi kapcsolatok - Archívum

Hasznos tudnivalók:

Fogalomtár

A fogyasztói hitelre adott válaszok


1. Milyen típusú pénzügyi szolgáltatók nyújthatnak hitelt?
  • mind a négy országban a hazai hitelintézetek,
  • hazai takarékszövetkezetek,
  • Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában egyéb hazai pénzügyi szolgáltatók (beleértve Ausztriában a biztosítókat is),
  • Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a külföldi pénzügyi szolgáltatók is.
2. A kölcsönfelvevő állampolgársága:
  • Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában nincs korlátozás,
  • Ausztriában általában csak hazai/residens állampolgárnak adnak hitelt (bizonyos megkülönböztetés a nem EU tagországok állampolgárai között van).
3. A hitelfelvevő kora:
  • Csehországban 18 év alatt is, és 65 év felett is,
  • Szlovákiában 18 év alatt nem nyújtanak, de 65 év felettinek nyújtanak,
  • Ausztriában 18 év alattinak is, ha a szülőnek van jövedelme, és vállalja a kezességet,
  • Magyarországon a 18 éves életkor felett, és általában rendszeres jövedelemmel rendelkezők kaphatnak fogyasztói hitelt, ha a hitelminősítésük megfelelő.
4. Adósminősítés:
  • Egyik országban sincs egységes adóminősítési rendszer,
  • Csehországban nem ellenőrzik, hogy az adós korábban felvett-e hitelt valahol, Szlovákiában megkérdezik a leendő adóst a szerződés megkötése során,
  • Ausztriában központi adós-nyilvántartási rendszer működik,
  • Magyarországon központi hitel nyilvántartási rendszer működik, amely a rossz adósokat tartja nyilván.
5. Jövedelem igazolásra általában mind a négy országban szükség van.
6. Vagyonnyilatkozat szükségessége Ausztriában a hitel nagyságától függ. Szlovákiában Csehországban erre szükség van.
7. Adónyilatkozatra a fogyasztói hitel esetén egyik országban sincs szükség.
8. Vezetékes telefonszámla és más közüzemi számlák bemutatására sem Ausztriában sem Csehországban sem Szlovákiában nincs szüksége. Magyarországon erre szükség van.
9. A fogyasztó tájékoztatása:
  • A részletes szóbeli tájékoztatást kap a fogyasztó mind a négy országban,
  • A fogyasztó írásbeli tájékoztatást is kaphat mind a négy országban.
  • Csehországban és Szlovákiában a fogyasztó nem kapja meg előre a szerződéstervezetet, Ausztriában, ha igényli a fogyasztó, ezt előre megkapja.
  • Magyarországon a fogyasztóval kötendő szabványszerződés kézbeadásának nincs akadálya.
  • Mind a négy országban azt volt a válasz, hogy a fogyasztói hitelekkel kapcsolatos információkra általában nem voltak panaszok.
10. Tájékoztató füzetekről:
  • A tájékoztató füzet tartalmazza a THM-et mind a négy országban,
  • A cseh válasz szerint a tájékoztató füzetekben szereplő információk gyakran nem világosak, nem érthetőek és nem eléggé részletesek, ugyanez volt az osztrák válasz is, a szlovák válasz szerint az információk megítélése fogyasztói csoportonként változó,
  • Az osztrák válasz szerint összehasonlító adatok a termékekről elérhetők: www.konsument.at, a cseh válasz szerint nincs ilyen lehetőség, a szlovák válasz szerint napilapokban, és magazinokban elérhetők összehasonlító adatok a termékekről és szolgáltatókról,
  • A magyar válasz szerint a PSZÁF honlapja www.pszáf.hu a fogyasztói hiteleknél elegendő információt tartalmaz a összehasonlításra.

11. Milyen összegű kölcsönt vesznek fel leggyakrabban a fogyasztók?
  • Szlovákiában leggyakrabban az 500 euró alatti kölcsönt veszik fel, Csehországban az 500-1000 euró közöttit, Ausztriában az 5000 euró felettit,
  • Második helyen Szlovákiában az 500-1000 euró közötti hitel felvétele áll, Csehországban az 1000-2000 euró közötti, Ausztriában pedig a 2000-5000 euró közötti összeg.
  • Harmadik helyen Szlovákiában az 1000-2000 euró közötti, Csehországban a 2000-5000 euró közötti, Ausztriában is az 1000-2000 euró közötti hitel szerepel a harmadik helyen.
  • Negyedik helyen Szlovákiában a 2000-5000 euró közötti,Csehországban az 5000 euró feletti, Ausztriában az 500-1000 euró közötti hitel szerepel.
  • Az ötödik, egyben utolsó helyen Szlovákiában és Ausztriában az 500 euró alatti, Csehországban az 5000 euró feletti hitel felvétele szerepel.
12. A házaló hitelezést:
  • Ausztriában jogszabály tiltja,
  • Szlovákiában és Csehországban a rendszer működik és Magyarországon is. A fogyasztók nem elégedettek vele, a THM-et túl magasnak tartják.
13. Szükség van-e kezesre a hitel felvételénél:
  • a cseheknél azt a választ kaptuk, hogy a kezesek ismerik a kötelezettségvállalásuk következményeit, de a kezes elleni jogérvényesítésre ritkán kerül sor, ugyanezt a választ kaptunk a szlovákoktól is,
  • ezzel szemben az osztrák válasz szerint a kezessel szemben gyakran kerül sor a kötelezettségek érvényesítésére.
14. A kezesen kívül:
  • Ausztriában további biztosítékként került megemlítésre az életbiztosítás, munkabér végrehajtás stb.
  • Szlovákiában és Csehországban a válaszok alapján a fogyasztói hitelnél nem kérnek további biztosítékot.
15. A THM:
  • Szlovákiában a THM-ben valamennyi költség benne van, és kötelező feltüntetni valamennyi hirdetésben,
  • Csehországban nem foglalja magában az összes költséget, és nem kötelező közzétenni,
  • Ausztriában a hitelszámla költségeire vonatkozó adót nem tartalmazza, kötelező a THM-met megjelölni,
  • Magyarországon valamennyi költséget tartalmazza és kötelező feltüntetni.
16. Különösen fontos, hogy a fogyasztó tudja kérdésre:
  • Sem a hitelező, sem az adós egyoldalúan a szerződés feltételeit nem módosíthatja. egyik országban sem,
  • A kölcsönt az adós idő előtt is visszafizetheti, arra nem kaptunk választ, hogy költségmentesen, avagy sem,
  • A fizetés felfüggesztése elvileg mindenütt lehetséges, de külön költséggel jár.
17. Ha a szerződésben kikötötték, akkor a kölcsönszerződés feltételei változtathatók.

18. Csehországban és Szlovákiában nem merülnek fel gyakran fogyasztói panaszok, Ausztriában viszont igen.
  •  Először a panasszal a szolgáltatóhoz kell fordulni, a szolgáltató igyekszik a panaszt orvosolni.
  • Hatósághoz is lehet fordulni, az osztrákok az Osztrák Fogyasztóvédelmi Felügyeletet jelölték meg, ez a többi országban is rendelkezésre áll, de ritkán pozitív az eredmény,
  • Ausztriában és a cseheknél működik az ADR, a szlovákoknál ez a vitarendezési fórum még nem működik.
  • Egységes kódex, szabványos forma a panaszok elintézésére egyik megkérdezett országban sem áll rendelkezésre.
19. Van-e központi nyilvántartás az adósokról?
  • Az osztrákoknál, cseheknél van hitelnyilvántartásuk, amely valamennyi hitelintézet számára elérhető, és az adós számára is lehetséges a hozzáférés és a korrekció, ha a nyilvántartás hibás adatokat tartalmaz.
  • A szlovákoknál nincs.
  • Magyarországon is van központi hitelnyilvántartás, un. „rossz adósok „nyilvántartása, amelyhez évente egyszer az adós is ingyenesen hozzáférhet, a hitelező bankok viszont szabadon hozzáférhetnek.


Keresés