A közzétett jelentés részletesen elemzi az e-kereskedelem legfrissebb európai uniós tendenciáit – többek között országokra lebontva, a legkeresettebb termékek szerint, illetve a fogyasztókat és a vállalkozásokat érintő akadályok szempontjából. 2006 és 2008 között a legalább egy terméket az interneten keresztül megvásárló fogyasztók aránya 27%-ról 33%-ra nőtt. Az átlagra vonatkozó számok nem tükrözik az online vásárlás egyes országokban, például az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban tapasztalt óriási népszerűségét, ahol az internethasználók több mint fele vásárolt valamit az interneten az elmúlt év folyamán. Az északi országokban (Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország és Izland) 91%-ot tett ki azon internethasználók aránya, akik vásároltak termékeket és szolgáltatásokat az interneten. Olaszországban és Spanyolországban szintén gyorsan növekszik a piac.



A nemzeti piacok gyors növekedési tendenciáival szemben a határon átnyúló online vásárlások aránya továbbra is alacsony, mindössze 7%-os volt 2008-ban (szemben a 2006-os 6%-kal). A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy számos akadály – nyelvi, gyakorlati és szabályozási, illetve a megbízhatósággal kapcsolatos jelentős aggályok – visszatartják az online vásárlások európai uniós felfutását. Kuneva biztos kifejtette: „A fogyasztók nagyon sokat nyerhetnek az internettel. Piacuk kibővül, több szolgáltatóhoz nyernek hozzáférést, és választási lehetőségeik is kiszélesednek. Az internet korábban nem látott lehetőséget biztosít a termékek, eladók és az árak összehasonlítására. Az internet használata minden bizonnyal általánossá fog válni a fogyasztók vásárlásaiban. Már most is 150 millió fogyasztó vásárol elektronikusan, de közülük csak 30 millióan vásárolnak külföldről. Tennünk kell azért, hogy az internetes platform elterjedését ne lassítsa le az, hogy nem sikerül felszámolni a számottevő szabályozási akadályokat vagy hogy nem sikerül megoldást találni a bizalom hiányából fakadó komoly problémákra.”

A főbb megállapítások

1. Az e-kereskedelem jól teljesít

A fogyasztók általában elégedettek az online vásárlással. A különösen gyakran vásárolt termékek – például az informatikai eszközök vagy a szórakoztató és szabadidős termékek – csoportjában az internetes vásárlásokkal kapcsolatos fogyasztói elégedettség átlagban magasabb, mint a kiskereskedelemben általában.

• A fogyasztók különösen elégedettek az árak összehasonlíthatóságát, a szélesebb választékot, a termékek elérhetőségét és az eladók közüli választás lehetőségeit tekintve.
• A fogyatók kevésbé lelkesek az egyértelmű termékismertetők hiánya, a reklámozás, az adatvédelem, a megbízhatóság és az áruk visszaküldésének lehetőségeit illetően.

2. Komoly lehetőségeket rejt az internetes vásárlás a határon átnyúló kereskedelem számára

• Az uniós polgárok egy harmada azért fontolná meg egy termék vagy szolgáltatás másik tagállamból történő megvásárlását, mert az ott olcsóbb vagy jobb minőségű.
• Az európai uniós fogyasztók egy harmada hajlandó termékeket és szolgáltatásokat más nyelven megvásárolni. A multikulturális Európában több választási lehetőségre és szélesebb választékra van kereslet, mint amit a helyi boltok vagy a világmárkák kínálni tudnak.

3. A határon átnyúló kereskedelemben rejlő lehetőségeket nem sikerül kihasználni

2006-tól 2008-ig az online vásárlók aránya 27%-ról 33%-ra nőtt az Európai Unióban, miközben a határon átnyúló e-kereskedelem szintje változatlan maradt. A fogyasztóknak mindössze 7%-a vásárol külföldről online. A különbség tehát nő, ahelyett hogy csökkenne.

A főbb akadályok

• Földrajzi tagoltság A legtöbb kereskedő ma már rendelkezik honlappal, amely a fogyasztók által bárhonnan elérhető. Ennek ellenére a kiskereskedők túlnyomó többsége még mindig úgy véli, hogy a belső piac fel van osztva a határok mentén. A szinte végtelen lehetőségek ellenére a gyakorlatban a fogyasztókat gyakran visszautasítják, vagy származási országukba irányítják vissza.

Gyakorlati és szabályozási akadályok

• A nyelvi akadályok továbbra is érintik a legtöbb kereskedőt és fogyasztót, de jelentőségüket nem szabad eltúloznunk. A kereskedőknek több mint 60%-a például már felkészült arra, hogy több nyelven bonyolítson le tranzakciókat.
• A fizetési és postai rendszerek összehangolt működésével kapcsolatban felmerülő logisztikai problémák, illetve hozzáférési problémák, mint a szélessávú internet elterjedtsége szintén jelen vannak.
• Fennállnak szabályozási akadályok is, amelyek egyre kevésbé elfogadhatók a fogyasztók és a vállalkozók számára; ezek többek között a fogyasztóvédelmi jogot, az áfa-szabályokat, a forgalmazási szabályokat, a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályokat vagy például a hulladék elhelyezésére vonatkozó uniós jogszabályok nemzeti átültetését érintik.
• A fogyasztói bizalmat aláásó akadályok között található például az elektronikus fizetések, a szállítás, a panaszok, a garancia érvényesítése, a visszatérítések intézése (vevőszolgálat) vagy az adatok védelme miatti idegenkedés. A nehézségeket még súlyosabbnak ítélik meg a határon átnyúló ügyletek esetében.

A következő lépések

2009 szeptemberében Kuneva biztos be fogja mutatni annak a vizsgálatnak az eredményeit, amely annak feltárására irányul, hogy a fogyasztókat hol és hogyan tartják vissza attól, hogy online vásároljanak külföldről az Európai Unióban. A kiskereskedelmi ágazat figyelemmel kísérése keretében Kuneva biztos tavaly ősszel hirdette meg azt az egész Bizottságot érintő folyamatot, amely az e-kereskedelem akadályainak feltérképezésére irányul. A Bizottság kiskereskedelmi ágazatról készülő végleges jelentése 2009 őszére készül el.