Az EU-n belüli kiskereskedelmet élénkítené az új fogyasztóvédelmi stratégia

A belső piacba vetett bizalmat erősítené az a következő hét évre szóló fogyasztóvédelmi stratégia, melyet a napokban ismertetett Meglena Kuneva, az Európai Bizottság illetékes tagja.

Több mint húsz jogszabályi, illetve nem kötelező jellegű kezdeményezést tartalmaz az a napokban bemutatott fogyasztóvédelmi stratégia, melynek célja, hogy 2013-ra fellendítse az egységes piac kiskereskedelmi szektorát, valamint hogy erősítse a belső piacba vetett bizalmat, ezzel is ösztökélve a fogyasztókat a határon átnyúló kereskedelemre. „Ezzel a stratégiával az a célunk, hogy felébresszük az alvó óriást, az egységes piac kiskereskedelmét” - hangoztatta Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi biztos, aki egy példával élve azt szeretné elérni, hogy egy birminghami polgár ugyanolyan magabiztossággal rendelne digitális kamerát budapesti vagy berlini honlapokról, mintha csak a városi kereskedőtől vásárolná.

Jóllehet az uniós GDP 58 százalékát teszik ki a fogyasztók kiadásai, ám a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az üzleti szféra és a lakossági fogyasztók még mindig nem aknázzák ki a belső piac nyújtotta lehetőségeket. A Bizottság megítélése szerint az uniós belső piac lehetne a világ legnagyobb kiskereskedelmi piaca, ám jelenleg 27 különálló mini-piacra tagolódik, ami megfosztja az európai gazdaságot a növekedés lehetőségétől, a fogyasztókat pedig attól, hogy a legjobb minőséghez a lehető legjobb áron jussanak hozzá.

Ezen változtatna most a Bizottság. A 2007-2013-as időszakra szóló stratégia alapvetően három célkitűzést tartalmaz: a fogyasztók döntési potenciáljának növelése, az árak, a választék, a minőség és a biztonság tekintetében a fogyasztók jólétének fokozása, valamint a fogyasztó hatékonyabb védelme az olyan kockázatokkal és veszélyekkel szemben, melyeket egyénileg nem tudna kezelni. Az EU végrehajtó testülete szerint mindezek révén 2013-ra egy integráltabb és hatékonyabban működő belső piac alakulhat ki, ahol a fogyasztók bizalommal viseltethetnek bármely tagállam termékei, kereskedői, technológiái iránt, ahol a fogyasztói piacok tisztességesen, versenyképesen, nyitottan és átlátható módon működnek, emellett a kereskedők - különösképpen a kis- és közepes vállalkozások - az egész EU területén hatékonyan és egyszerűen értékesíthetik termékeiket.
A mostani stratégia annyiban tér el a korábbiaktól, hogy a Bizottság elképzelései szerint sokkal szorosabb kapcsolatban áll majd más uniós politikákkal, emellett szorosabb együttműködést feltételez a tagállamokkal is. (A Bizottság emlékeztetett egyébként arra is: a stratégiát megelőző konzultációkon többen felvetették, hogy - tekintettel a fogyasztók körülményeire - a 12 új tagállam számára egy teljesen különálló stratégiát kellene létrehozni, ám a testület szerint ez a javaslat meglehetősen csekély támogatásra lelt.) A fenti célkitűzések mellett a stratégia az alábbi kiemelt, úgynevezett prioritási területekre összpontosít majd:
A fogyasztói piacok és a nemzeti fogyasztóvédelmi politikák jobb monitorizálása: Ezen a területen egy sor új eszközre van szükség, így új statisztikákat és indikátorokat kell bevezetni például a határon átnyúló elektronikus kereskedelem, a jogszabályok betartása, a fogyasztói bizalom, panaszok, elégedettség mérésére. Cél még a fogyasztói magatartások jobb megismerése, melyhez a 7. kutatási keretprogram forrásait is fel lehetne használni. A tervek között szerepel még a nemzeti fogyasztóvédelmi politikák szisztematikusabb ellenőrzése is.


Hatékonyabb fogyasztóvédelmi szabályozás: A jelenlegi felülvizsgálat célja az uniós fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése, egyszerűsítése, és a szabályozói környezet javítása. A Bizottság szerint amennyiben a továbbiakban megerősítést nyernek a februárban nyilvánosságra hozott fogyasztóvédelmi Zöld Könyv előzetes megállapításai, akkor a testület jövőre újabb javaslatokat fog előterjeszteni. (A dokumentum a többi között nyolc irányelv felülvizsgálatát indítványozta.) A Bizottság tervei között szerepel még, hogy 2007-ben módosítják az úgynevezett időmegosztási irányelvet (94/47/EK), és egy új direktívát hoznak létre a fogyasztói hitelekről. A grémium jelentést készül tenni a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazását szabályozó 2002/65/EK, valamint az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv végrehajtásáról. A Bizottság a továbbiakban is kész az európai fogyasztóvédelmi szervezetek működésének társfinanszírozására.
Jobb végrehajtás és jogorvoslat: A jövőben is nagy figyelmet fordítanak majd a piaci felügyelet, valamint a gyors információcserét lehetővé tevő RAPEX-rendszer megerősítésére. A Bizottság továbbra is támogatja az európai termékbiztonsági hálózat működését, valamint az alternatív vitarendezési módszerek fokozott monitorizálását. A Bizottság tervei között szerepel még, hogy a fogyasztóvédelmi vagy a közösségi trösztellenes szabályok megsértése esetén kollektív jogorvoslatot lehetne alkalmazni.



Jobban informált és képzett fogyasztók: A Bizottság a továbbiakban is kiveszi részét az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) tevékenységének társfinanszírozásából és koordinálásából. A szervezet a határon átnyúló ügyletek esetében jogi tanácsadással és a jogorvoslathoz való könnyebb hozzáférés biztosításával segíti a fogyasztókat. Brüsszel tervei között szerepel még, hogy információs kampányt indít az új tagállamokban, melynek középpontjában a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek szerepe, és a fogyasztók jogai állnának. Emellett a felnőtt- és posztgraduális oktatásban is kiemelt szerepet szánnának a fogyasztóvédelemnek.
A fogyasztói érdekek középpontba állítása más EU-politikák esetében is: A Bizottság arra készül, hogy Zöld Könyvet fogad el a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról, Fehér Könyvet pedig a jelzáloghitelekről. A testület számba veszi azokat az akadályokat, melyekkel a fogyasztóknak kell szembenézniük, ha számlát akarnak nyitni vagy éppen megszüntetni, illetve rendezni kívánja a lakossági banki szektorban tapasztalható versenyproblémákat is. A Bizottság emellett arra törekszik, hogy az általános érdekű szolgáltatások mind uniós, mind tagállami szinten biztosítva legyenek. Brüsszel tervei között szerepel még egy energiafogyasztói dokumentum elfogadása is.
A Bizottság mindezeken túl nagy figyelmet kíván fordítani arra is, hogy az európai fogyasztók kellő védelemben részesüljenek a nemzetközi piacokon is. Ennek a kezdeményezésnek a középpontjában a nem biztonságos termékek, és az esetleges kockázatok kiszűrése áll. A testület éppen ezért arra törekszik, hogy a korábbi megállapodásokra építve megerősítse együttműködését az illetékes amerikai és kínai hatóságokkal.
Az EU végrehajtó testülete közölte azt is, hogy 2011-ben félidős jelentést készül közzétenni a most közzétett stratégia végrehajtásáról.

2007. március 22. - Bruxinfo