Egészség és táplálkozás az EU-ban

A kutatás időtartama: 2005 november-december
 
A megjelenés ideje: 2006. november
 
Az utóbbi évtizedekben zajló fontos társadalmi-gazdasági változások a legtöbb fejlett országban kétségtelenül hatással voltak a lakosság étkezési szokásaira és testmozgásának szintjére.
 
Ezt a trendet jól érzékelteti azon betegségek számának most tapasztalt növekedése, amelyek közvetve vagy közvetlenül a súlyfelesleggel és az elhízással állnak kapcsolatban. Megállapították, hogy a helytelen táplálkozás és az elégtelen testmozgás a megbetegedések legfőbb rizikófaktorai között vannak. Pedig a testmozgás a stressz leküzdésében is segíthet.
 
Az Európai Bizottság és különösen annak Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága az Európai Unió közegészségügyének javításán, a kórok és az emberi betegségek megelőzésén, valamint az emberi egészségre leselkedő rizikófaktorok megszüntetésén dolgozik. Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság megbízásából végzett felmérés célja azon területek tanulmányozása, amelyek hatással vannak az európai polgárok egészségére. Közelebbi szándéka, hogy a tanulmány eredményeinek felhasználásával megállapítsa az Európai Unió polgárainak fizikai tulajdonágait és felmérje az egészségről, étrendről, a sport formájában megvalósuló testmozgásról vagy egyéb fogalmakról alkotott véleményüket.
 
Ezekben a témakörökben nem ez az első felmérés. Két korábbi, a testmozgásra valamint az egészségre és az étrendre vonatkozó felmérés 2002 végén - 2003 elején már lezajlott. A régebbi kutatásokhoz képest a jelenlegi kérdőív megváltozott, de sok kérdés ma is felhasználható összehasonlítási célokra az Európai Unió 25 tagállama közül 15-ben.
 
A felmérésben tárgyalt főbb témakörök:

• Az európaiak egészségügyi és fizikai jellemzői,
• Étkezési szokások az Európai Unióban,
• A túlsúllyal kapcsolatos problémák és étrend,
• A válaszadó testmozgásának gyakorisága.

A felmérést 2005 novemberében és decemberében végezte a TNS Opinion & Social (TNS és az EOS Gallup Europe alkotta konzorcium), az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság megbízásából. A kutatásban használt minták az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság szokásos Eurobarometer felméréseiben („közvélemény-kutatások, sajtószemlék, Europe Direct szolgáltatás”) alkalmazott módszertannak felelnek meg. A jelentés függelékében található az TNS Opinion & Social intézetei által végzett interjúkra vonatkozó megjegyzés. Ez a megjegyzés az interjú módszerét és a konfidenciasávokat is ismerteti.
 
A végbement változások fajtái
 
Magyar vonatkozások
 
A leggyakrabban említett változások: a megnövekedett zöldség- és alacsonyabb zsiradékfogyasztás volt.
 
Azon válaszadók többsége, akik egy éven belül változtattak meg ételeiket vagy italaikat, saját bevallásuk szerint több zöldséget (55 százalék) és kevesebb zsiradékot (53 százalék) fogyasztottak.
 
Kevesebb alkoholt fogyasztunk
 
Dániában a polgárok mintegy 30 százaléka, az Egyesült Királyságban pedig 29 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kevesebb alkoholt fogyaszt, szemben a magyar lakosság 7 százalékos, illetve a török válaszadók 2 százalékos eredményével.
 
A gyermekek étrendjének javítását célzó intézkedések hatékonysága
 
Az elsőként említett intézkedés:
 
Bővebb információ a szülők számára és a gyermekek további oktatása tűnik a leghatékonyabb módszernek a gyermekek étrendjének javítására
 
Az európai polgárok mintegy harmada (34 százalék) véli úgy, hogy a gyermekétrend javításának leghatékonyabb módja a szülők alaposabb tájékoztatása lenne.
 
Figyelemre méltó, hogy milyen fontos szerepet tulajdonítanak az iskoláknak a gyermekétrend javításával kapcsolatban: a válaszadók 20 százaléka szerint a leghatékonyabb módszer, ha a gyerekekkel megismertetik a megfelelő étrendet, míg 15 százalék véli úgy, hogy az iskolai étkeztetésnek is egészségesebb fogásokból kellene állnia.
 
A megkérdezettek ugyanennyire tisztában vannak a hirdetések jelentős szerepével is: 15 százalékuk említette a „legártalmasabb ételek reklámozásának korlátozását” és 9 százalékuk említette a „közvetlenül a gyermekeket célzó népszerűsítő kampányokat” a leghatékonyabb módszerként a gyermekek étkezési szokásainak javítására.
 
A megemlített intézkedések országok szerinti vizsgálatakor eltérések figyelhetők meg abban, hogy az egyes országokban tett különböző intézkedéseknek milyen fontosságot tulajdonítottak:
 
A szülők alaposabb tájékoztatását minden ötödik válaszadó említette a Cseh Köztársaságban (20 százalék), Magyarországon (21 százalék) és az Egyesült Királyságban (22 százalék), míg a ciprusi, svéd és török megkérdezettek 55 százaléka tartja ezt a legmegbízhatóbb módszernek.
 
Háztartási és ház körüli munka: az EU polgárainak 88 százaléka végzett fizikai munkát házában vagy annak környékén
 
Tíz európai közül mintegy kilenc végzett valamilyen fizikai munkát házában vagy annak környékén a kérdést megelőző hét napon belül. Ügy tűnik ugyanakkor, hogy ez a tevékenység csak 27 százalékuk számára jelentett erős igénybevételt.
 
A felmérésben részt vevő valamennyi országban a válaszadók legalább 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megkérdezést megelőző hét napban végzett ház körüli vagy házon belüli munkát. A fizikai munka intenzitása azonban meglehetősen különböző: azon válaszadók aránya, akik saját bevallásuk szerint sok fizikai munkát végeztek a ház körül, a finnországi 12 százaléktól a magyarországi 44 százalékon át a luxemburgi 46 százalékig terjed.