Az egyes nemzeti hatóságok tevékenységének vizsgálata során elsősorban a hatósági szerepvállalásokat a panaszkezelés, a fogyasztói civilszervezetekkel való együttműködés és az információnyújtás területén vizsgáltuk. Általánosságban elmondható, hogy a hatósági panaszkezelés általában nem találkozik a fogyasztói elvárásokkal. Ennek elsődleges indoka, hogy a hatóságok csak ritkán képesek – jellemzően hatáskör hiánya miatt, (bár az olasz és a szlovén hatóságnak feladata és rendelkezik a szolgáltatók és a fogyasztók közötti viták eldöntéséhez szükséges jogi eszközökkel) – megoldani a fogyasztói panaszokat. A hazai tapasztalatok is ezt a megállapítást támasztják alá.

Ezért javasoljuk, hogy:

• „a nemzeti szabályozó hatóság legalább évente egy alkalommal hozza nyilvánosságra a beérkezett panaszok számát és jellegét, annak érdekében, hogy a fogyasztókat és a hatóságokat tájékoztassa, a szolgáltatókkal és a fogyasztói szervezetekkel együttműködve korrekciókat hajtson végre és, hogy a szolgáltatókat „nyomás” alatt tartsa”.

• A hatóságok együttműködési hajlandósága a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel jellemzően alacsony, annak ellenére, hogy szinte valamennyi, a pályázatban résztvevő tagállamban van valamilyen intézményesített formája az ilyen jellegű együttműködésnek. Ezen a téren példa értékű lehet a portugál és az olasz modell. Portugáliában a fogyasztói képviselők helyet kaptak a Tanácsadó Testületben, amely egyeztető testületként működik, de szerepe van a Hatóság cselekvési tervének meghatározásában, a globális hírközlési stratégia kialakításában és az egyetemes szolgáltatások díjainak megállapításában.

Míg Olaszországban a fogyasztói szervezetek 50%+1 arányú kérése esetén kötelező meghallgatást megtartani a javasolt témában.

Javasoljuk:

• nyilvános meghallgatás, mint ad-hoc konzultáció kombinálását egy olyan rendszerrel, ahol a szervezetek javaslatára a meghallgatást kötelező megtartani.

• fogyasztói képviselők Hatóságon belüli formális képviseletének biztosítását.

Összességében megállapítható hogy a hazai hatóság szerepvállalása a fogyasztóvédelemben, a többi résztvevő tagállam hatóságához viszonyítva a fentiek ellenére kifejezetten jó. A pozitív megítélés elsősorban a hatóságon belül működő Hírközlési Fogyasztó Jogok Képviselőjének tájékoztatási tevékenységének köszönhető. Különösen jó benyomást tett, és több résztvevő országban javaslatként megfogalmazásra került a nemzeti hatóságok számára, a Hírközlési Fogyasztó Jogok Képviselőjének honlapján található TANTUSZ portál, mely lehetőséget biztosít a fogyasztók számára, hogy az egyes hírközlési szektorokon (például mobiltelefon, vezetékes telefon) belül a szolgáltatók ajánlatait összehasonlítsák.
Kívánatos lenne az együttműködés kiterjesztése és hatékonyabbá tétele és a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek irányába, másrészt annak a megvizsgálása, hogy milyen eszközökkel léphet fel a hatóság a szolgáltatókkal szemben a fogyasztói panaszkezelés során a fogyasztói igények kikényszerítése érdekében. Amennyiben az utóbbi javaslat tekintetében a jogszabályi háttér módosítására, pontosítására van szükség, a társadalmi szervezeteknek és a hírközlési hatóságnak közösen kell kidolgozni és megtenni ezeket a javaslatokat

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület bízik abban, hogy a tanulmány alapján tett „ajánlásai” meghallgatásra találnak, és ez elősegíti a fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelmét a hírközlés területén.



Budapest, 2007.