Frászban van az ország, nem tudjuk mit eszünk

Mostantól gyanakodva vesszük le a polcról a következő termékeket: majonéz, ketchup, szósz, tejtermékek, kakaó, lágy sajtok, üdítők, alkoholmentes italok, szörpök, húskészítmények, sonkák, felvágottak, lekvárok, dzsemek, kenyerek, péksütemények, kekszek, jégkrémek. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy a feldolgozásuk során használt guargumi adalékanyag nem tartalmaz-e rákkeltő dioxint. Ma déli 12 óráig kell bejelenteniük a vállalkozásoknak, ha guargumi adalékanyagot használnak, tárolnakvagyforgalmaznak. Felvetődött ugyanis, hogy az indiai eredetű, dioxinnal, illetve pentaklór-fenollal szennyezett guargumiból előállított E 412 adalékanyag állatgyógyászati készítményekbe is bekerülhetett. Brüsszel július 25-én adta ki a riasztást a svájci hatóságtól kapott értesülésre hivatkozva, miszerint a svájci India Glycols Ltd. által az unióba importált és az ugyancsak svájci Unipektin AG által forgalmazott guargumitételekjóval határérték felett tartalmazzák a rákkeltő dioxint és az ugyancsak mérgező, már betiltott növényvédő szert, a pentaklór-fenolt. Süth Miklós országos főállatorvos július 31-én még azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az addigi vizsgálatok szerint Magyarországra nem érkezett a szennyezett guargumi-szállítmányból.
 
Ezt a következtetést a svájci forgalmazótól guargumit beszerző két hazai cégtől, egy fővárosi és egy somogyi vállalkozáskapott információból vonták le; nevüket nem hozták nyilvánosságra. Süth Miklós azt is elmondta, hogy a széles körben alkalmazott guargumitól még senki sem betegedett meg hazánkban. Néhány nappal később kiderült, hogy Brüsszel információi szerint Magyarország is az érintett kilenc uniós ország között van, ahová bekerült a dioxinnal szennyezett E 412 adalékanyag, majd az is, hogy az ország minden részére kerülhetett belőle.
 
Pénteken megtudtuk, hogy a kétszázezret is elérheti az indiai guargumit felhasználó vállalkozások száma. A főállatorvos azt tanácsolta, senki ne fogyasszon E 412 jelzésű élelmiszert, gyógyszert, és az állatok etetésére se haszváljanak ilyen takarmányt, amíg ki nem vizsgálják az ügyet. Azóta folyamatosan jelentkeznek a hatóságnál a vizsgálatot kezdeményező élelmiszer-előállító, -forgalmazó cégek, és nem csupán a bejelentésük elmaradása esetén fenyegető hárommilliós bírság miatt. A szervezetben lerakódó dioxin ugyanis veszélyes rákkeltő méreg. Kiürülése hosszadalmas. "A dioxin először nyolc éwel ezelőtt bukkant fel holland csirkékben, Európában ez volt az első nagyszabású élelmiszerbotrány, ezek mára sűrűn ismétlődnek" - mondta Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője.
 
A dioxin zsírban oldódik, ezért sokáig benne marad az ember zsírszöveteiben, hosszú idő kell ahhoz, hogy lebomoljon. A csirke után lazacban találtak Európában dioxint. A guargumi Indiából származik, állagjavítóként nagyon kis mennyiségben keverik az élelmiszerekhez. Így például a tejtermékekhez vagy üdítőitalokhoz, de olyan kis menynyiségben, hogy a dioxinmérgezés veszélye nagyon csekély mértékű. Dömölki Lívia szerint azonban nem lehet elkerülni azt, hogy az ételek kel és italokkal együtt elfogyasztott számtalan adalékanyag az ember szervezetében összegyűljön. Ezek együttes előfordulása már súlyos veszélyt is jelenthet az emberre. A szakember szerint, bármilyen alaposan mossuk is meg a zöldségeket, gyümölcsöket, elkerülhetetlen, hogy a növényvédő szerek valamilyen kis dózisban bekerüljenek a szervezetünkbe. Hasonló a helyzet a húsnál, ebbe antibiotikumok vagy hormonok kerülhetnek, és bár az izomnövelő hormonokat tiltják az Európai Unióban, ez nem minden országban tilos az unión kívül. A tejbe a legelőkről is kerülhetnek permetezőszerek, és ezek egészülnek ki a színezékekkel, tartósítószerekkel a feldolgozás során. "Csupa megalkuvás az életünk, amikor az élelmiszerek romlandóságának idejét kívánja növelni az élelmiszeripar. Ha nem védekezünk, az élelmiszerek könnyen megromlanak, ha védekezünk, egyéb veszélyforrásokkal kell szembenézni. A dioxinnal fertőzött guargumi csak egy újabb veszélyforrás a naponta az ételekkel elfogyasztott színezékek, állagjavítók vagy növényvédő szerek között, de az adalékanyagnak kis mennyiségben nincs mérgező hatása" - mondta Dömölki Lívia. ~ Élelmiszerbotrányok Az élelmiszer-feldolgozók kötelessége és felelőssége azoknak az anyagoknak a vizsgálata, amelyeket használnak, ezért is nagyon fontos az átláthatóság megteremtése, valamint az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések szigorítása. Tavaly a törökbálinti DEPO területén négy épületben találtak gyanús eredetű, átcímkézett árut, Üllőn és Vecsésen pedig lejárt szavatosságú termékekre bukkantak. Két évvel ezelőtt a fűszerpaprika-hamisítási botrány borzolta a kedélyeket. A kakaóscsiga épp úgy tartalmazhat dioxint, mint számos más sütőipari termék.
 
Magyar Hírlap 2007. augusztus 6.