Tel: 311-7030 Tel/Fax: 331-7386
1012 Budapest, Logodi u. 22-24.
KEZDŐLAP - Bemutatkozunk - Tagszervezeteink - Tevékenységünk - Tanácsadó irodák - Gyakori kérdések - Kapcsolat

Sajtószoba - Belépés az egyesületbe - Rendezvényeink - Online tanácsadó iroda - TÁMOP Pályázati Projekt - Publikációk, előadások - Kiadványaink - Békéltető testületek - Jogi kalauz - Linkgyűjtemény - Nemzetközi kapcsolatok

Hasznos tudnivalók: Élelmiszerek, élelmiszerbiztonság - Pénzügyek, biztosítás - Vásárlás, kereskedelem - Távközlési szolgáltatások - Utazás - Vitarendezés - Határon átnyúló panaszok - Közüzemi szolgáltatások

Fogalomtár
Hasznos tudnivalók





Békéltetők és a pénzügyi–biztosítási szolgáltatások

A céges együttműködés hiánya?

Évek óta, szinte a békéltető testületek (bt-k) tíz évvel ezelőtti megszületésétől kavarognak a szakmai viták arról, hogy a testületeknek mennyire terjedjen-terjedhet ki az illetékessége a fogyasztói panaszok közül a pénzügyi-biztosítási jellegűek vitarendezésére. Netán szükség lenne kizárólag a pénzügyi-biztosítási területtel foglalkozó testületre?

E szakmai polémiána apropóján rendezte meg a nyáron az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete (INDRA) országos szakmai konzultatív fórumát az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) projektje keretében. A rendezvényen – amelyhez szakmai támogatást nyújtott a civil szervezőknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – az ország különböző pontjairól érkező békéltető testületi elnökökön, alelnökön kívül megjelent a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára és a pénzügyi szolgáltatók három nagy szövetségének vezetői is.
 
Ellentétes oldalak, ellentétes vélemények
 
A megyei békéltető testületek elnökei vegyes véleményeket hangoztattak a helyzetről. Például a Heves megyei bt-elnök szavai szerint náluk a pénzügyi szolgáltatásoknál még egyetlen vállalkozást sem tett alávetési nyilatkozatot (amellyel a testület döntését magára nézve kötelezőnek ismerné el a vállalkozás). Ám a legelső testületi ügy pénzügyi volt, és az ajánlást végre is hajtotta a szolgáltató. A megyei testületek zöme mindazonáltal felkészültnek érzi saját szervezetét az ilyen jellegű problémarendezésre – legfeljebb a cégek partnerségét, illetve a jogszabályi környezetet kifogásolja.
 
A szolgáltatói szövetségek vezetői is szót kaptak. A Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének – itt helyhiány miatt sajnos nem részletezhető – felszólalása számos olyan utalást, sőt állítást tartalmazott, amely egy, a területen valamelyest is jártas fogyasztóvédőt kérdésekre sarkallhat, vitára ingerelhet. Azzal kezdte, hogy a biztosítási szakma első számú tézise szerint elengedhetetlen a vitarendezés. E területen (viszont) olyan bonyolult termékek vannak az országban, amelyek meghaladják a fogyasztói kultúrát.
 
A Befektetési Szolgáltatók Szövetsége – a szigorú befektető-védelmi szabályok miatt is – alig találkozik panasszal. A ritka kivételt is általában orvosolják, már a keletkezés helyén. A Magyar Bankszövetség nagyon fontosnak tartja a fogyasztók érthető tájékoztatását. Adataik szerint a panaszok 98-99 százaléka bizonyul megalapozatlannak végül.
 
A PSZÁF főigazgató-helyettese szerint a közvetítő alternatív vitarendezési fórumoknak nélkülözhetetlen a szerepük a pénzügyi-biztosítási terület fogyasztói vitáinak rendezésében.
 
Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottsága elnöke mondandóját egy erőteljes képpel kezdte: Magyarország a rendszerváltás után a fogyasztói részegség állapotába került, és jelenleg folyik a kijózanodás a hitelmámorból. A panaszok egy részét most kétségtelenül a visszafizetési gondok okozzák, hiszen olyanok is felvettek kölcsönt, akik nem engedhették volna meg maguknak – talán éppen a hitel- vagy biztosításközvetítő néha meg nem engedhető módszereinek hatására. Ha még ma is a kötelező kamarai tagság lenne hazánkban, alighanem jóval előbbre tartanának a békéltető testületek – vélte a politikus. A szakmai szervezeteknek – sorolta érveit – nem igazán szerencsés kizárólag szakmai érdekvédelemmel foglalkozniuk. „Nem járja, hogy tökéletes a szakmai lobbizásuk, de még tagjaikat sem képesek rávenni a minimális együttműködésre a békéltetőkkel.”
 
Programsorozat a fogyasztókért
 
A június 3-i konzultatív fórum a békéltető testületek szerepéről, lehetőségeiről a pénzügyi-biztosítási szolgáltatások fogyasztói vitarendezésében csupán az első rendezvények egyike volt egy nagyszabású projektben. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete az Európai Unió, az Európai Szociális Alap támogatásával jövő május végéig tartó programsorozatában a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói problémákról, illetve a szavatosságról, jótállásról, alapvető fogyasztói jogokról is esik szó.
 
Emellett szakemberképzés is lesz az ősztől mintegy hetven, a fogyasztói tanácsadásban dolgozó aktivista számára. Fogyasztói problémafeltárásra, lakossági fórumokra, iskolai oktatásra, diákvetélkedőre, illetve pedagógusképzésre, tájékoztató füzetek kiadására szintén sor kerül.
 
Az internetes fejlesztés eredménye máris megtekinthető az INDRA honlapján (www.indrabizt.hu), amelyen interaktív panasziroda kezdett működni.
 
A Kosár magazinban pedig további 5 cikkben számolunk be a fogyasztókat érintő aktuális problémákról.

Keresés





Hírlevél regisztráció
Név
Email cím

Regisztrálok