Tel: 06-1-201-4102 Email: ofe@ofe.hu
1012 Budapest, Logodi u. 22-24.
KEZDŐLAP - Bemutatkozunk - Tevékenységünk - Gyakori kérdések - Kapcsolat

Hírek - Sajtószoba - Belépés az egyesületbe - Rendezvényeink - Online tanácsadó iroda - Média kampány - Publikációk, előadások - E-learning - Kiadványaink - Reklám és fogyasztóvédelem - Békéltető testület - Jogi kalauz - Nyilvántartások, adatbázisok - Linkgyüjtemény - Nemzetközi kapcsolatok - Archívum

Hasznos tudnivalók:

Fogalomtár


Támogatók:








Fogyasztói igényérvényesítés


A jelenlegi jogszabályi környezet alapján egyéni fogyasztói panaszok esetén a hatóságok általában nem tudnak eljárni, legfeljebb elősegíthetik az egyéni igényérvényesítést. A fogyasztó számára a bírósági út vagy – annak alternatívájaként – békéltető testületi eljárás áll rendelkezésre.

Békéltető testületi eljárás

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
 
A békéltető testületi eljárásról bővebb információt itt olvashat.

Bírósági eljárás

Amennyiben a fogyasztó nem fordul békéltető testülethez, vagy az eljárás nem vezetett eredményre, bizonyos esetekben a jogvita rendezésére nem marad más lehetőség, mint bírósághoz fordulni.
 
A pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyben fel kell tüntetni:
  • az eljáró bíróságot;
  • a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
  • az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
  • azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
  • a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem).
     
A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.
 
Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell.
 
Ha a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt folyamatban, a keresetlevélben erre utalni kell.
 
Fontos kérdés, hogy hová kell benyújtani a keresetet, tehát melyik bíróságnak van hatásköre és illetékessége egy adott ügyben. A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe.
 
A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a munkaügyi perek.
 
A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:
  • azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg;
  • azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak;
  • a szerzői és a szomszédos jogi perek - ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is -, valamint az iparjogvédelmi perek és a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek;
  • nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek;
     
  • a cégekkel kapcsolatos perek közül:
     
    - a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,
     
    - a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek,
     
    - a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek,
     
    - a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
     
    - a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá
     
    - a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek;
     
  • a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül:
     
    - az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek,
     
    - az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek;
     
  • a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg;
  • az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek;
  • a közigazgatási perek, a Pp. 349. § (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével;
  • a sajtóhelyreigazítási perek;
  • a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek;
  • azok a megállapításra irányuló perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha a marasztalás kérhető lenne - meghaladná az a) pontban meghatározott értéket;
  • a Pp. 2. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési perek;
  • az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek;
  • azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal.

 
Az általános illetékesség szabályai szerint az a bíróság, amelynek területén az alperes (tehát, akivel szemben a peres eljárást kezdeményezik) lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs.
 
Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes székhelye alapítja meg.
 
A jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek - kétség esetében - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el.
 
Ha a jogi személynek belföldön nincs székhelye, belföldi jogi személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes jogi személynek a székhelye alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.
 
Sokan azért nem választják a bírósági utat, mert jelentős idő- és költségvonzata lehet egy peres eljárásnak. Perköltségnek tekinthető mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.). A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.
 
Jó, ha tudjuk azonban, hogy lehet költségmentességet is igényelni. A jogszabály szerint azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg.
 
A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:
  • illetékmentesség;
  • mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól;
  • mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;
  • pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.

Fizetési meghagyás

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás.
Fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete, és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, vagy más hasonló jogviszonyból ered.

Főszabályként a jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy fél beadványát elektronikus úton terjesztheti elő, az erre rendszeresített űrlapon. A beadványt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.

Papír alapú beadvány az eljáró közjegyzőnél nyújtható be. Ha a fél beadványát nem az eljáró közjegyzőnél nyújtotta be, az a közjegyző, akihez a beadványt benyújtották, haladéktalanul megküldi a beadványt az eljáró közjegyzőnek.
Az eljáró közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) rendszerében
Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül - papír alapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek, ha a törvény elektronikus kézbesítést ír elő.
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ha azonban a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítésnek a jogosult részére történő kézbesítését követően az eljárás iratainak a MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott példányát megküldi a kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak.
A fizetési meghagyásos eljárásért a MOKK részére - a rendszer üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - eljárási díjat kell fizetni. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap).

A díjalap után az eljárási díj mértéke:
  • az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 300 000 forint;
  • a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
  • a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

A fizetési meghagyásos eljárásban illetéket nem kell fizetni, kivéve néhány esetet: a külön jogszabályban meghatározott illetéket kell fizetni
  • a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása, valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása, továbbá az eljárás megszüntetése okán történő perindítás esetén a peres eljárásban,
  • a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,
  • a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban.

Határon átnyúló jogviták

Globális világunkban, különösen az Európai Unió fejlődésével megnőtt azon jogügyletek száma, amelyekben a felek különböző országok állampolgárai. Így nem véletlen, hogy megnőtt a határon átnyúló fogyasztói panaszok (a külföldi vásárlással, szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan felmerülő fogyasztói panaszok) száma. Szükséges volt tehát azoknak az intézményeknek a felállítása, amelyek biztosítják a fogyasztói jogok érvényesülésének feltételeit.
 
Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net).

 
A határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok és jogviták rendezésének megkönnyítése érdekében az Európai Unió tagállamaiban, valamint Norvégiában és Izlandon felállításra kerültek a nemzeti Európai Fogyasztói Központok (ECC), amelyek együtt alkotják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC-NET). A magyar Európai Fogyasztói Központ 2011. január 1-jétől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezeti keretei között működik.
 
A fogyasztói központok
  • Közreműködnek és ingyenes segítséget nyújtanak az egyedi fogyasztói szerződésből eredő, határon átnyúló fogyasztói panaszok és jogviták rendezésében, a kereskedővel vagy szolgáltatóval való egyezség, megállapodás létrehozása érdekében.
  • Felvilágosítást nyújtanak a fogyasztók részére az alternatív vitarendezési eljárásokról és az egyedi fogyasztói jogviták rendezésének bírósági eljáráson kívüli egyéb lehetőségeiről.
  • Szükség esetén továbbítják a fogyasztói panaszt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alternatív vitarendező testület részére.
  • Szükség esetén elvégzik a panasz rendezéséhez szükséges fordítási feladatokat.
  • Hasznos tippeket és jó tanácsokat adnak a határon átnyúló ügyletek, kereskedelmi gyakorlatok tartalmáról, jellegéről, továbbá azok előnyeiről és kockázatairól is.
  • Tájékoztatást adnak a fogyasztók részére a nemzeti és az európai uniós jogszabályok tartalmáról, az uniós intézmények elérhetőségéről.
  • Tájékoztatást adnak a fogyasztók részére a fogyasztói jogok tartalmáról.
  • A hazai és európai uniós jogalkotás keretében a jogszabálytervezetek véleményezésében való közreműködése során képviselik a fogyasztóvédelmi szempontokat.

 
Tehát egy külföldi vásárlással, szolgáltatással kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a saját tagállamának fogyasztói központjától kaphat segítséget, ahol a panaszt – az angol nyelvre történő lefordítást követően – megküldik a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam fogyasztói központjába. Ez utóbbi közvetlen megkereséssel fordulhat a gazdálkodó szervezethez. Ha a megkeresés eredményes, általában nincs szükség további lépésekre az ügy rendezése érdekében. Amennyiben a megkeresés eredménytelen, a hazai fogyasztói központon keresztül tájékoztatja a panaszost az igényérvényesítési lehetőségekről, különös tekintettel az alternatív vitarendezési eljárásokról, valamint azok feltételeiről.
 
FIN-NET (alternatív vitarendezés pénzügyi–biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben)
 
Mivel egyre több fogyasztó vesz igénybe pénzügyi szolgáltatást külföldön, vezet bankszámlát, vesz fel hitelt, köt biztosítást, ezért ezen a téren is egyre több jogvita merül fel.
 
A FIN-Net az Európai Gazdasági Térség (Európai Unió, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia) területén működő rendszer, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók (bank, biztosító, befektetési cég stb.) közötti határon átnyúló pénzügyi viták alternatív vitarendezésére létrejött hálózata (angolul: financial dispute resolution network: FIN-Net). A FIN-Net hálózatát 2001-ben hozta létre az Európai Bizottság, jelenleg 51 taggal rendelkezik 22 országból.
 
2010. január 1-jétől a Budapesti Békéltető Testület kizárólagos illetékességgel rendelkezik pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén.
 
Kis értékű követelések európai eljárása
 
A határokon átnyúló kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a költségek csökkentése érdekében született meg az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről.
 
A rendeletet csak azokban a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben lehet alkalmazni, amelyeknél a követelés értéke – kamat, kiadás és költség nélkül – nem haladja meg a 2000 euró összeget. További feltétel pedig, hogy – a keresetlevél benyújtásának időpontjában – határokon átnyúló ügyről legyen szó, tehát legalább az egyik félnek az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kell legyen az állandó lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye.
 
Az eljárás a tagállami jogszabályok szerinti eljárások alternatívájaként áll a peres felek rendelkezésére, Dániát kivéve.
 
A kis értékű követelések európai eljárása során egységes formanyomtatványokat kell alkalmazni:
 
„A” formanyomtatvány – keresetlevél
 
„B” formanyomtatvány – bírósági felszólítás a keresetlevél kiegészítésére/kijavítására
 
„C” formanyomtatvány – válasz-nyomtatvány
 
„D” formanyomtatvány – tanúsítvány a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletről
 
A formanyomtatvány az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető, annak a bíróságnak a nyelvén kell kitölteni, amelyhez a fogyasztó benyújtja a keresetet.
 
Az eljárás megindításához a felperesnek ki kell töltenie az „A” formanyomtatványt, és azt be kell nyújtania a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
 
Fogyasztói szerződések esetén a fogyasztó a másik szerződő fél ellen akár annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol a fél lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, akár saját lakóhelyének bíróságai előtt indíthat eljárást.
 
Az eljárás írásbeli, az eljárásban nem kötelező az ügyvéd vagy más jogász általi képviselet.
 
A bíróság kizárólag akkor tart tárgyalást, ha ezt szükségesnek ítéli, vagy ha valamelyik fél ezt kérelmezi. A bíróság azonban a tárgyalás tartására vonatkozó kérelmet elutasíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy tekintettel a körülményekre az ügy tisztességes elbírálásához nyilvánvalóan nincs szükség tárgyalásra.
 
Ha a követelés 2000 eurónál magasabb értékű, vagy ha olyan ügyre vonatkozik, amely nem tartozik a rendelet hatálya alá, az eljárás a rendes polgári eljárás szabályainak megfelelően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok előtt fog folytatódni. Ha a felperes ebben a formában nem kívánja az eljárást folytatni, vissza kell vonnia keresetét.

Keresés