Tel: 06-1-201-4102 Email: ofe@ofe.hu
1012 Budapest, Logodi u. 22-24.
KEZDŐLAP - Bemutatkozunk - Tevékenységünk - Gyakori kérdések - Kapcsolat

Hírek - Sajtószoba - Belépés az egyesületbe - Rendezvényeink - Online tanácsadó iroda - Média kampány - Publikációk, előadások - E-learning - Kiadványaink - Reklám és fogyasztóvédelem - Békéltető testület - Jogi kalauz - Nyilvántartások, adatbázisok - Linkgyüjtemény - Nemzetközi kapcsolatok - Archívum

Hasznos tudnivalók:

Fogalomtár


Támogatók:








A fogyasztóvédelem intézményrendszere

A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere

A fogyasztói érdekek érvényesítése iránti igény hazánkban a piacgazdaságra való áttéréssel alakult ki és vált hangsúlyosabbá. A szabályozásban, illetve az intézményrendszer kiépítésében döntő hatást gyakorolt az Európai Unió. Mára a hazai fogyasztóvédelmi politika elválaszthatatlanná vált az unióstól.

A fogyasztói érdekek védelme öt alapelvre épül:
1) a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme,
2) a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme,
3) a fogyasztók tájékoztatása és oktatása,
4) a fogyasztói igények érvényesítése, illetve
5) a fogyasztók képviselete.

Ezekre az alapjogokra épült a magyar fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV. törvény) is.

A fogyasztói igények érvényesítése elsősorban a fogyasztóvédelmi intézményrendszeren, valamint a jogrendszeren keresztül történik. A fogyasztóvédelem itthon állami, önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszerre tagolódik.

A) Állami intézményrendszer


A fogyasztóvédelem jelenleg a Nemzeti Fejlesztési minisztérium irányítása alatt áll.

A fogyasztóvédelemért felelős miniszter
  • kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire,
  • intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében.
A koncepcióban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni.
A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az állami szervekhez címzett, jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vállalkozás számára fogyasztóval szembeni kötelezettséget megállapító rendelkezésének megsértése miatti fogyasztói beadványokat fogadó, azokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz továbbító, valamint a fogyasztókat a rendelkezésre álló eljárási lehetőségekről tájékoztató telefonon, illetve elektronikusan is elérhető állami ügyfélszolgálatot működtet.
A jogszabályokban foglaltak betartását elsősorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) ellenőrzi.
A hatóság egy központi szervből, valamint területi felügyelőségekből áll, amelyek 2011. január 1-jétől a megyei (fővárosi) kormányhivatalok részeként működnek.

Ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi
  • az áru fogyasztók számára való értékesítésére,
  • a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, megfelelőségértékelésére, megfelelőségi jelölésére,
  • a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára,
  • a fogyasztói panaszok intézésére,
  • a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére,
  • a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá
  • a fogyasztók tájékoztatására
  • vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztói szerződések megkötésénél alkalmazott általános szerződési feltételeket, hogy azok nem tartalmaznak-e a fogyasztók számára egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos feltételeket. Emellett hatáskörrel rendelkezik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések vizsgálata terén.

A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a hatóság az eset összes körülményeinek figyelembevételével az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
  • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
  • megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
  • határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot,
  • a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését,
  • elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását,
  • elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
  • a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
  • a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve
  • fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett más hatóságok is szerephez jutnak a fogyasztóvédelem területén.

A Gazdasági Versenyhivatal jogállását, szervezeti és működési kereteit, eljárási rendjét a versenytörvény deklarálja. A GVH versenyfelügyeleti eljárásokat folytat fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, versenyt korlátozó megállapodások, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, valamint fúziókontroll esetén. Szintén a hivatal hatáskörébe tartozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló jogszabály alkalmazása, amennyiben a kifogásolt magatartás érdemben érinti a versenyt.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Felügyelete vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok és felügyeleti intézkedések betartását. Hatásköre kiterjed a hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra, tőkepiaci felügyeletre, biztosítóintézetekre, magánnyugdíjpénztárakra stb. A PSZAF mind kérelemre, mind hivatalból indíthat fogyasztóvédelmi eljárást.

A Magyar Energia Hivatal alapvető tevékenysége a vezetékes energetikai társaságokra vonatkozó szabályozás (engedélyezés, jóváhagyás, árelőkészítés, árellenőrzés), felügyelet, fogyasztóvédelem és tájékoztatás. A villamosenergia-piac teljes nyitását követően a Hivatal szerepében és tevékenységében egyre nagyobb súlyt kap a versenypiac felügyelete, a verseny elősegítése és tisztaságának megőrzése, annak kikényszerítése, illetve a versenypiaci környezet folyamatos figyelése és szükség esetén változtatása, annak kezdeményezése.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a korábbi Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület feladat- és hatásköreit látja el. Feladata, hogy biztosítsa a média, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacainak törvényes és zavartalan működését, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakítása és fenntartása, valamint a szolgáltatók jogkövető magatartásának felügyelete.

A fogyasztók egészségének védelméhez szorosan kapcsolódik az élelmiszer-biztonság kérdése. Ezen a téren kiemelkedő szerepe van a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak.
Társhatóságként mindezeken túlmenően továbbá szerepet játszik a fogyasztóvédelemben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is.

B) A helyi önkormányzatok szerepe

A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét, valamint a lakosság igényeitől függően fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethetnek.
A helyi önkormányzatok képviselő testületei, valamint a jegyzők is rendelkeznek fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörrel, amelyeket külön jogszabályok határoznak meg. A képviselő testület például rendeletalkotási jogköre révén szabályozza a helyi fogyasztóvédelmi alapkérdéseket, ellátja a jogszabályok által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat. A települési önkormányzat jegyzőjének pedig kereskedelmi hatóságként fontos szerepe van a kereskedelmi tevékenység bejelentésével, engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatban.

C) A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek

Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy
  • érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését,
  • figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,
  • képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,
  • eljárást, vizsgálatot, intézkedést kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,
  • véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében,
  • közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék annak érvényesülését,
  • • a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek,
  • • a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szervezzenek, illetve végezzenek,
  • • a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt,
  • a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,
  • közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül.
Az állam a mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben gondoskodik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatásáról.

A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek egyik fontos jogosítványa, hogy egy meghatározott közérdek, vagy közösségi érdek érvényesítésének érdekében ún. közérdekű keresetet indíthatnak. A fogyasztóvédelmi törvény értelmében az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
A kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét érvényesítse.
A fogyasztóvédelmi törvény mellett a Polgári Törvénykönyv tisztességtelen általános szerződési feltételek esetén jogosítja fel a jogszabályban meghatározott szervezeteket közérdekű kereset indítására. A fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szembeni hatékony fellépés ugyanis nem biztosítható kizárólag az egyéni igényérvényesítés lehetőségének megteremtésével.

Fogyasztóvédelem az Európai Unióban

A fogyasztóvédelem kiemelkedő fontossággal bír az Európai Unióban. A 27 tagállamban közel 500 millió fogyasztó van, számukra egységes, magas szintű védelmet kell biztosítani, annak érdekében, hogy kialakuljon az egységes európai piacba vetett bizalom.
 
A fogyasztók védelme egyrészt intézményi, másrészt jogszabályi, tájékoztatási tevékenységen keresztül valósul meg.
 
A fogyasztóvédelmi szabályozás az öt alapjognak megfelelően szavatolni kívánja az egyes árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokat a fogyasztók személyi biztonsága és egészsége érdekében azáltal, hogy csak biztonságos áru vagy szolgáltatás kerülhet ki a piacra. A közös szabályozás további célja, hogy senki se veszélyeztesse a fogyasztók gazdasági érdekeit a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és szerződési feltételek, illetve megtévesztő reklámok által. A fogyasztók az áru vásárlásához vagy a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges valamennyi valós tájékoztatást megkapják, a hibás áru vagy szolgáltatás okozta kár a lehető legolcsóbb, leggyorsabb és leghatékonyabb eljárással megtéríthető legyen.
 
Kiemelt szerepet játszik a fogyasztói jogok kérdésében az Európai Bizottság, mely „főigazgatóságokba” szerveződik, melyek egy adott területért felelősek. Az Egészségügyi- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO - Director Générale de la santé et des consommateurs) tevékenységi köre három fő irányvonalat fed le: élelmiszerbiztonság, közegészségügy, fogyasztóvédelem.
 
A John Dalli által vezetett főigazgatóság feladata annak biztosítása, hogy az Európai Unió területén forgalomba kerülő élelmiszerek és fogyasztási cikkek biztonságosak legyenek, az EU belső piaca a fogyasztók érdekeit védve működjön, valamint támogassa a polgárai egészségét védő és javító projekteket
 
Ennek érdekében együttműködnek más uniós intézményekkel, a nemzeti kormányokkal és ügynökségekkel, fogyasztóvédelmi szervezetekkel, egészségügyi érdekképviseletekkel, az üzleti világgal, kutatókkal, tudósokkal és szakértőkkel.
 
Az Európai Bizottság a fogyasztókat képviselő szervezetek nézeteinek megismerése céljából hozta létre az Európai Fogyasztói Konzultatív Csoportot (ECCG - European Consumer Consultative Group). A szervezet feladata, hogy fogyasztóvédelmi kérdésekkel kapcsolatban konzultáljon a nemzeti és európai fogyasztói szervezetekkel, a fogyasztóvédelmi problémákat megvitassa, valamint ezekkel kapcsolatban tanácsokat adjon. A fogyasztókat érintő kérdésekben a Bizottság számára is hasznos információkkal szolgál, továbbá tájékoztatja a Bizottságot a tagállami fejleményekről.
 
A csoport tagjai:
  • a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetek egy-egy képviselője
  • egy-egy tag minden európai fogyasztóvédelmi szervezetből (BEUC és ANEC);
  • két társult tag (Eurocoop és COFACE);
  • Két EGT megfigyelő tag (Izlandról és Norvégiából).
A szervezetnek jelenleg négy alcsoportja létezik a pénzügyi szolgáltatások, a verseny és az energia területen, valamint egy az indikátorok meghatározására a fogyasztói szervezetek számára.
 
A legnagyobb közösségi szinten működő fogyasztóvédelmi szervezet az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC – Bureau Européen des Unions de Consommateurs), amelyet 1962-ben hoztak létre. A brüsszeli székhelyű szervezet 31 ország 44 független nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetét tömöríti. Feladata, hogy képviselje a tagok érdekeit az európai intézményekben és a brüsszeli médiában. A szervezetet a végrehajtó bizottság irányítja, amely a tagországok 10 – két évre megválasztott és évente rendszeres időközönként találkozó – képviselőjéből áll. A BEUC végrehajtó bizottsága javaslatokat tesz a Közgyűlés által jóváhagyandó irányelvekre és munkaprogramra, koordinálja a közgyűléseket és megválasztja az igazgatót, valamint helyettesét.
 
A szervezet által meghatározott prioritások: fogyasztói szerződések, digitális jogok, pénzügyi szolgáltatások, élelmiszer, egészség, biztonság, energia és fenntarthatóság, csoportos keresetek.
 
Meg kell még említeni az Európai Bizottság és az európai fogyasztóvédelmi szervezetek által létrehozott szervezetet, az ANEC-et (European Association for the Co-ordination of Consumer Representation in Standardisation), mely 1995-ben jött létre. A szervezet tagjai fogyasztóvédelmi szervezetek az EU valamennyi tagállamából, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) társult tagjai.
 
AZ ANEC elsősorban abban segít, hogy a termékek és szolgáltatások biztonságosabbak legyenek, valamint teljesítményük, hozzáférhetőségük és környezetvédelmi jellegük is érvényesüljön. Prioritásuk a gyermekek biztonsága, a háztartási készülékek megfelelősége, az információs társadalom, a környezet, a szolgáltatások és a közlekedés biztonsága. Az ANEC feladatkörében eljárva állásfoglalásokat dolgoz ki fogyasztóvédelmi kérdésekkel kapcsolatban.
 
A határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok és jogviták rendezésének megkönnyítése érdekében az Európai Unió tagállamaiban, valamint Norvégiában és Izlandon felállításra kerültek a nemzeti Európai Fogyasztói Központok, amelyek együtt alkotják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC-NET). A központokról, valamint eljárásukról bővebb információ itt található. (Átlinkelni az igényérvényesítés vonatkozó részéhez)
 
A tájékoztatás területén fontos szerepe van több ún. riasztórendszernek. Ilyen például a RAPEX (Rapid Alert System for non-food consumer products), mely a veszélyes termékekkel, a REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals), mely a vegyi anyagokkal, illetve a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed), mely az élelmiszerekkel kapcsolatban szolgál azonnal információkkal a tagállamok részére.

Keresés