Az OFE agrárszakértői bizottsága 1996 tavaszán alakult, érdekképviseleti és érdekvédelmi munkánk színterei, valamint eszközei az alábbiak:
 
■ Részt veszünk a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén működő minisztérium munkájában, különösen az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottságban, az Élelmiszerkönyv Szerkesztőbizottságban, az Agrármarketing Centrum Kht. által irányított Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegybizottságban, valamint a Magyar Eredetvédelmi Bizottság munkájában.
 
■ Bizottságunk szakértőit delegálták a Magyar Szabványügyi Tanácsba, valamint a Nemzeti Akkreditáló Testületbe is.
 
■ 16 szakmai érdekképviseleti szervezetben képviseljük a civil fogyasztók érdekeit. Szakmai anyagokat véleményezünk, állásfoglalásunkkal érvényesítetjük a fogyasztók érdekeit. Fogyasztói bejelentések alapján kezdeményezünk intézkedéseket (pl. baromfi-, tej-, ásványvíz-gondok esetében). Országosan elsőként az OFE élelmiszer-, valamint agrárbizottsága kezdeményezte a családi tejitalok elleni határozott fellépést.
 
■ Az egyesületnek megküldött törvénytervezeteket, rendelettervezeteket véleményezzük, részt veszünk szakértő bizottsági üléseken.

Bizottságunk rendkívül sokrétű munkát végez, van olyan szakértő tagja, aki a hulladékszállításra, a távhőszolgáltatásra vagy éppen a víz- és csatornapanaszokra szakosodott, míg más még komplexebb feladatot vállal – a társasházakra összpontosít.
 
Az OFE 2000-ben pert indított az ELMŰ ellen, az egyoldalúan módosított szerződések miatt. Emlékeztetőül: ha a fogyasztó a havi leolvasást választotta, és az előző számla esedékességétől számított 5 napon belül nem jelentette be az óra állását, automatikusan becsült számlát kapott, átkerült az éves leolvasási rendszerbe, és többet nem térhetett át havi számlázásra. A per megindításának hatására a visszatérés kizárását megszüntette a szolgáltató. Rászorulók esetében vállalta a leolvasást és jelentősen fejlesztette tájékoztatórendszerét.
 
Érdekes újdonság lendíti előre a szakértők munkáját. Kétféle, Magyarországon tudomásunk szerint másutt nem létező, de legalábbis civileknek nem hozzáférhető adatbázis készült el, ami nem más, mint a helyi közlekedés tarifáit – 18 város adatait magába foglaló – táblázat. A víz- és csatornadíjak adatbázisa jelenleg 531 település adatait tartalmazza. A települések 85%-a község.
 
Az adatbázisok segítségével az önkormányzati díjrendeletek tervezeteit rendszeresen véleményező helyi OFE-szervezetek – és más, ez ügyben érdekelt civilek – újabb komoly érvet kapnak az amúgy nehezen áttekinthető helyi tömegközlekedési, valamint víz-és csatornadíj szolgáltatók áremelési törekvéseivel szemben.

Bizottságunk részt vesz az unió Élelmiszer Szakértői Hálózatának (BEUC) munkájában. A félévenként összehívott munkaértekezleten minden ország vezető szakértője számol be az előző félévben végzett fontosabb tevékenységekről, és a média megjelenésekről. Ugyanekkor egyeztetik a következő időszak stratégiáját, alakítják ki az élelmiszerszabályozással kapcsolatos egységes álláspontjukat.
 
2006. legfontosabb eseményei
 
■ A vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított élelmiszerekről szóló rendeletet véleményeztük.
 
■ A táplálkozási, illetve egészségügyi ajánlásokkal forgalomba hozott élelmiszerek gyártásának, jelölésének szabályozásáról szóló rendelet, amelynek lényege, hogy csak előzetes engedély alapján, klinikai tesztekkel igazolt állításokkal jelölt élelmiszerek kerülhessenek forgalomba. Ennek érdekében minden magyar EU képviselőt, valamint a magyar kormányt levélben kértük, hogy az EU parlamenti szavazásán a fogyasztók javaslatát támogassák. A médiában is kampányt folytatunk ennek érdekében. A második fordulóban megszavazták; lobbizásunk eredményes volt.
 
■ Az elhízás elleni fellépés: az egészségügyi világszervezet (WHO) felmérése alapján, világméretű kampány indult az egészséges életmód és táplálkozás témakörében. A WHO európai bizottsága chartát dolgozott ki, amely a kormányok felelősségét és ez ügyben szükséges intézkedés csomagját tartalmazza. A chartát ősszel Ankarában a kormányok elfogadták. Médiakampányt indítottunk, valamint más civil szervezetekkel közösen, főként a gyerekek számára dolgoztunk ki akciótervet, hogy megállítsuk az elhízás további növekedését. Kampányunk eredményes volt.
 
■ Véleményeztük a „Televíziózás határok nélkül” EU szabályozást, és kampányt folytattunk a szigorítások bevezetése érdekében.
 
■ Indítványoztuk az egységes európai élelmiszer-jelölési rendelet felülvizsgálatát, amelynek munkája 2006-ban megindult.
 
■ Kezdeményeztük az élelmiszer-adalékanyagok, -színezékek, enzimek, édesítőszerek rendeleteinek felülvizsgálatát.
 
Hazai tevékenységünk
 
■ Véleményeztük a géntechnológiai törvényt, módosító indítványokat nyújtottunk be, ezek bekerültek a törvénybe. Felszólaltunk a GMO- (genetikailag módosított szervezetek) kerekasztal által szervezett egyeztetésen, a parlamenti nyílt napon hozzászólásban ismertettük a civil fogyasztók álláspontját.
 
■ A Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságban képviseltük a fogyasztók érdekeit.
 
■ Szakértőink tagjai a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottságnak és a különböző területeken működő MÉ Bizottságoknak, mint pl. Édesipari termékek, Húskészítmények, Sütőipari termékek, Jégkrémek, Tésztaipari termékek, Tejtermékek, Szeszipari termékek, Gyümölcslé és üdítőital. 12 javaslatot véleményeztünk.
 
■ Részt vettünk a Codex Alimentárius (Nemzetközi Élelmiszerkönyv) Magyar Nemzeti Bizottság munkájában.
 
■ Az OFE szakértője tagja a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉHIB) Tudományos Tanácsának, így módunk nyílt az élelmiszer-biztonsági tevékenység tervezésénél javaslattételre, folyamatosan tájékozódunk a hivatal eredményeiről. Pl. idén az Európai Bizottság ellenőrizte a magyar laboratóriumok felkészültségét a GMO vizsgálatára, ennek során módunk volt tájékozódni, hogy valójában hol, mikor ellenőrzik az országba bekerülő génmódosított takarmányokat és élelmiszereket.
 
■ Véleményeztünk két törvénymódosítást és 23 rendeletmódosítást.
 
■ A bizottság szakmai felügyelete mellett készülnek a Kosár magazin élelmiszer tesztjei.
 
■ Karácsony előtt teszteltük a prémium minőségűnek deklarált idényárukat, amit sajtóbeszélgetésen kommunikáltunk, a médián keresztül juttattuk el az információkat a fogyasztókhoz.
 
■ Előadásokat tartottunk egyebek mellett Egerben, Keszthelyen, Pusztaszabolcson, illetve a Budapesten rendezett nemzetközi konferenciákon, az élelmezésvezetőknek stb.

Bizottságunk az ügyfélpanaszok alapján úgy látja, a telekommunikációs piac liberalizációjának pozitív hatással kellett volna lennie, de ilyen hatások nem érzékelhetőek. A hírközlési törvényben foglaltak sem teljesültek, nevezetesen, hogy mindenki elérhető módon, és áron kommunikálhasson. Bár a piacon több szereplő van, még sincs igazi verseny. A versengés a nagyfogyasztókért folyik, nem az átlagos felhasználókért. A monopóliumok megmaradtak és a fogyasztói érdekek nem teljesülnek maradéktalanul, a fogyasztók nem jutnak elegendő és megfelelő információhoz. A szerződések gyengék, sokszor megtévesztik a fogyasztót, vagy nem nyújtanak elegendő tájékoztatást a szerződési feltételekről. Számos tarifacsomag és szolgáltatás ismertetése szintén hagy kívánnivalót maga után. Nincs érdemi információcsere a fogyasztó és a szolgáltató között. Elég, ha csak a szolgáltatások magas árát említjük meg. Ráadásul az ár csak egy tényező. További gond a számítógépek és szoftverek ára, nem megfelelő szintű ismerete (digitális szakadék) továbbá az igény hiánya. A felvilágosítás mellett államilag elismert és támogatott civil érdekvédelemre van szükség.
 
Adatkezelési problémák, értelmezésbeli eltérések
 
Az elektronikus kereskedelemre jellemző, hogy minden vásárláskor vevőazonosítás történik, s az ebből adódó adatkezelési problémák, a hatályos törvények értelmezésbeli eltérései stb. miatt a weben vásárlóknak ma még komoly szükségük van a fogyasztóvédelem kiterjesztett védőszárnyaira. A figyelmeztetéseket szem előtt tartó, jogaikkal, kötelességeikkel tisztában lévő, a karosszék kényelmét a vásárlóközpontokban való tolongásnál előbbre tartó webbolt látogatók jól járhatnak. Ugyanis az internet segítségével otthonról, összehasonlító programok alapján válogathat, rendelheti meg a kívánt terméket –
 
időt és pénz kímélve. És ehhez csupán az interneten való tájékozódás, keresés képességére, az összehasonlító programokkal való bánásmód elsajátítására s persze gépre, internet kapcsolatra van szüksége. Ám ehhez tudnia kell, hogy online vásárláskor nem csupán a termék árát, hanem a szállításból eredő járulékos költségeket is érdemes figyelnie.
 
Szakértőink munkája – az elektronikus kereskedelemtől a számhordozásig, a mobiltelefóniától a panasztanácsadástól, a jogszabályok véleményezéséig – igen sokrétű. Bizottságunk fellépett a gyerekeket érő káros kommunikációs hatások ellen, hiszen személyiségfejlődésük, lelki-érzelmi intellektusuk kibontakozásához fontos, hogy megkíméljük őket a „pszichés szennyezésektől” (spam, szex-hirdetés stb.) Most jelent meg a mozgáskorlátozott netezők számára összeállított füzetünk.

A fogyasztóvédelmi oktatás során nem egyszerűen használati útmutatót kapnak a gyerekeknek ahhoz, hogy a vásárlás vagy szolgáltatás kapcsán mire figyeljenek. Minél korábban ki kell alakítani bennük a tudatos és kritikus vásárlói szemléletet.
 
Az EU-ban már hosszú évek óta működő fogyasztóvédelmi szakmai program Magyarországon szeptemberben debütál, hiszen a 2007/2008-as tanévtől háromszáz hazai iskolában 35 ezer diáknak tanítják a fogyasztóvédelmet. Az anyagot a tanárok visszajelzései alapján korrigálják, ha szükséges, és a magyar viszonyokhoz illesztik. Az OFE szervezésében elkezdődött egy akkreditált fogyasztóvédelmi tanártovábbképzés is, ahol a szakmai anyagok mellett az iskolai fogyasztóvédelmi program kidolgozásához is kapnak ötleteket a résztvevők.
 
A fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatban is jól látszik, az iskola egyre inkább nevelési-oktatási intézményként működik. Így a Nemzeti Alaptantervbe 2003-ban bekerült fogyasztóvédelem sem esősorban ismeretbővítést, inkább magatartásmód elsajátítását jelenti. Ugyanakkor oktatása a pedagógiai megújulás egyik eszköze lehet.
 
Fontos feladatunk, hogy felkeltsük a pedagógusok figyelmét a fogyasztóvédelem oktatása iránt. Tehát az oktatási bizottság igyekszik áttekinteni az országban valójában alig-alig koordinált, sőt legtöbbször egymásról mit sem tudó közoktatási fogyasztóvédelmi törekvéseket.
 
Vitán felül áll, hogy szinte minden tantárgy keretei közé beilleszthető a fogyasztóvédelem. Tanórán, iskolán kívül is elképzelhető, mi több, hazai és nemzetközi együttműködésben is. Érdekes, lehetséges megközelítése, hogy maga az iskola szintén vizsgálható fogyasztóvédelmi nézőpontokból – szolgáltatóként és fogyasztóként.
 
Az OFE által kiadott feladatlapokkal kísért Fogyasztóvédelmi oktatási segédlet 13-14 éves diákok és tanáraik számára készült. Tíz iskolában próbáltuk ki. Az egyesülethez érkezett első visszajelzések rendkívül pozitívak voltak. A munka során egyebek mellett kiderült, hogy akadt olyan iskola, ahol a diákokat annyira érdekelték a témák, hogy jóformán szóhoz sem jutott a tanár. Másutt a gyerekek megtudván, hogy ők is fogyasztók, nagyon megörültek, hogy végre elmondhatják a véleményüket.
 
A tizenegy éves fogyasztóknak szóló kiadványunk, a Dani fogyasztói kalandjai 2007. májusának végén jelent meg.
 
Megszerveztük, hogy fogyasztóvédelmi ismereteket tanuló középiskolás diákok látogassanak el az OFE budapesti központjába, valamint a Kosár fogyasztóvédelmi magazin szerkesztőségébe.

■ A „Banki fogyasztói problémák feltárására alakult kormánybizottságban” Dietz Gusztávné dr. vesz részt. Az ad hoc jelleggel alakult bizottságban munkatársunk egyedül képviseli a fogyasztói oldalt, de arra törekszünk, hogy a fogyasztói vélemény a jelentésben erős hangsúlyt kapjon.
 
■ Részt veszünk a PSZÁF égisze alatt létrehozott fogyasztói fórumon, amelynek első elnöke ugyancsak Dietz Gusztávné dr.
 
■ Részt vettünk az MNB égisze alatt működő „általános pénzügyi ismeretek fejlesztését szolgáló szakmai fórum”-on, amely konzultatív tanácskozás a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló akció összehangolására és az általános pénzügyi ismereteknek a középiskolai tananyagba történő bekerülésére/beépítésére.
 
■ A FIN-USE (Financial User) pénzügyi felhasználók fogyasztói szakértői csoportjának munkájában dr. Vasas Éva működik közre. A csoport az Európai Parlamentnek tesz ajánlásokat banki, befektetési, biztosítási kérdésekben.
 
■ Az FSCG (Pénzügyi Szolgáltatók Fogyasztói Csoportja), amely 2006 júniusában jött létre, néhány újabb témát tűzött a napirendjére, egyebek között az idősödő népesség alcsoport oktatását, helyzetének a pénzügyi szolgáltatások szempontjából történő felmérését, az EU tagok pénzügyi képességről szóló konferencia megrendezését, a szociális kizárás, kirekesztés megszüntetését, a túlzott eladósodás-felelős hitelezés kérdéseinek megtárgyalását.
 
■ Az ANEC (fogyasztói részvétel a szabványosításban) szervezet működésére a forráshiány nyomta rá bélyegét. A korábbi főtitkár elhagyta a szervezetet, az új főtitkár kiléte még nem ismert előttünk. Egyelőre a pénzügyi szolgáltatások a 2006. évben alakult bizottsága is szünetelteti tevékenységét.
 
Kapcsolattartás, szervezeti munka
 
A bizottság az elmúlt félévben kétszer tartott munkaértekezletet, amelynek témája a visszatérő fogyasztói problémák megvitatása volt (bankszámlavezetés, kölcsönszerződések, kártyahasználat, jelzáloghitelezés). A találkozásokat a képviselet erősítésére, a gyakorlatban tapasztalható problémák összegyűjtésére is felhasználtuk. A megyei szervezetekkel alkalmi a kapcsolatunk, szükség esetén, kérésükre, az őket érintő kérdésekbe is belekapcsolódunk. Szoros munkakapcsolat jellemzi az INDRA (Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete civil fogyasztóvédelmi szervezet.) munkatársaival folytatott tevékenységünkre, és továbbra is jó kapcsolatokat ápolunk a NYOK-kal (Nyugdíjasok Országos Képviselete).