| KEZDŐLAP - Bemutatkozunk - Tagszervezeteink - Tevékenységünk - Tanácsadó irodák - Gyakori kérdések - Kapcsolat Sajtószoba - Belépés az egyesületbe - Rendezvényeink - Online tanácsadó iroda - TÁMOP Pályázati Projekt - Publikációk, előadások - Kiadványaink - Békéltető testületek - Jogi kalauz - Linkgyűjtemény - Nemzetközi kapcsolatok Hasznos tudnivalók: Élelmiszerek, élelmiszerbiztonság - Pénzügyek, biztosítás - Vásárlás, kereskedelem - Távközlési szolgáltatások - Utazás - Vitarendezés - Határon átnyúló panaszok - Közüzemi szolgáltatások | ||||||||
|
Közüzemi szolgáltatások: közműves ivóvízellátás
Sok fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy mi alapján állapítják meg a vízfogyasztást?Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak; a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.
Van-e lehetőség a társasházi lakásoknál arra, hogy a lakók mellékvízmérőt szereltessenek fel, és ennek alapján fizessék a vízdíjat?Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet.
A szerződés megkötését, ha az elkülönített vízhasználó e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a szolgáltató nem tagadhatja meg. A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltétele a) az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és az ingatlan vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés megkötése, b) a mellékvízmérőnek a házi vízvezeték-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó, valamint azt követően a szolgáltató előzetes hozzájárulása. A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg. A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a jogszabály által előírti tervet kell benyújtani. Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti. A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérőt üzembe helyezéskor bélyegzéssel és zárral lássák el. Mi van akkor, ha a vízmérő vagy a vízvezeték meghibásodik?Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani.
A házi vízvezeték - a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő - rejtett meghibásodása esetén a vízfogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell megállapítani. Mi a teendő, ha túl magas a számla?A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként - az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak, illetőleg az árjogszabályoknak megfelelő - számlát bocsát ki, melyet a fogyasztó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.
A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya. Mi történik, ha nem fizetjük meg a közüzemi szolgáltatás díját?Ha a fogyasztó a díjat a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg a mulasztásnak a jogszabályban meghatározott következményeire a szolgáltató a fogyasztó figyelmét felhívja.
A szolgáltató a szolgáltatást a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével, az illetékes ÁNTSZ-nek az intézkedés bevezetését nyolc nappal megelőző értesítése mellett, az ÁNTSZ-nek az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában a) időben és mennyiségben korlátozhatja, b) kizárólag termelési célú ivóvíz-felhasználásnál szüneteltetheti, illetve három hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja. A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 50 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott. A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak az a)-b) pontja szerinti intézkedéseket meg kell szüntetnie. Mi a teendő, ha változás történik a fogyasztó személyében?A fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó személyében beállott változást a régi és új fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.
JogszabályA közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet
|
 
|
||||||
| ||||||||
