Tel: 311-7030 Tel/Fax: 331-7386
1012 Budapest, Logodi u. 22-24.
KEZDŐLAP - Bemutatkozunk - Tagszervezeteink - Tevékenységünk - Tanácsadó irodák - Gyakori kérdések - Kapcsolat

Sajtószoba - Belépés az egyesületbe - Rendezvényeink - Online tanácsadó iroda - TÁMOP Pályázati Projekt - Publikációk, előadások - Kiadványaink - Békéltető testületek - Jogi kalauz - Linkgyűjtemény - Nemzetközi kapcsolatok

Hasznos tudnivalók: Élelmiszerek, élelmiszerbiztonság - Pénzügyek, biztosítás - Vásárlás, kereskedelem - Távközlési szolgáltatások - Utazás - Vitarendezés - Határon átnyúló panaszok - Közüzemi szolgáltatások

Fogalomtár
Hasznos tudnivalók





Napi vásárlás

Meddig lehet nyitva egy bolt?

Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.
 
Az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
 
A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.
 
A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak írásban bejelenteni.

Mit lehet tenni, hova tudnak fordulni a lakók, ha a szomszéd házban egy éjjel-nappali üzlet működik, ami több okból is zavarja a pihenést.

A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.
 
A külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén a kereskedelmi hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszköz használatát, ha az az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

Mi a teendő, ha vásárlás után derül ki, hogy a vásárolt termék hibás, azonban sem kicserélni, sem kijavítani nem hajlandó a kereskedő, mivel leértékelt áru. Nem hívták fel a figyelmet arra, hogy azért van leértékelve, mert hibás.

A fogyasztót tájékoztatni kell az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről. Vagyis arról is, hogy az áru hibás vagy használt. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekre is.
 
A kereskedő hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kereskedő a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, kivéve, ha a vásárló a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett.

Az utcán sétálva az ember sokszor úgy érzi, mintha külföldön járna, olyan sok az idegennyelvű cégtábla. Néha még következtetni sem lehet arra, hogy a boltban mit árusítanak.

Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző kivételével -, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni. Ez a követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt).

Szabályosan járnak el a kereskedők, ha magasabb összeget ütnek be a pénztárnál, mint ami a terméken szerepel vagy a polcon ki van írva.? (Néhol fel sem tüntetik az árakat.)

Az áru fogyasztói forgalombahozatalakor a forgalmazó köteles - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról.
 
Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
 
A Magyar Köztársaság területén fogyasztói forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni.
 
Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni.

Létezik-e még a vásárlók könyve?

Igen. Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a kereskedőnek megvizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia.

Hova lehet fordulni minőségi kifogás esetén, amit nem sikerül a kereskedővel rendezni?

Először a kereskedőnél kell megkísérelni a panasz rendezését. Amennyiben a kereskedő elutasítja a fogyasztói panaszt, a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületek illetve a területileg illetékes bíróságok rendelkeznek hatáskörrel az igény elbírálása tekintetében.

Kell-e a termékhez mellékelni magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót?

Külön jogszabályban meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba.
 
A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használat) módjáról, így különösen az áru
 
a) rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről,
 
b) minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről, amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják.
 
Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.

Jogszabály

  • Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
  • A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
  • A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény

Keresés



Hírlevél regisztráció
Név
Email cím

Regisztrálok