Mielőtt belépünk a kiválasztott helyre, érdemes tájékozódni arról, hogy mennyit kell fizetni az ételekért, italokért. Az üzemeltető a vendégek tájékoztatására köteles a bejáraton kívül az üzlet teljes étel- és italválasztékát bemutató ét- és itallapot, illetve árlapot elhelyezni, továbbá a vendéglátó üzletben ét- és itallapot, illetve árlapot vagy ártáblát rendszeresíteni. A gyógyüdülőhelyeken és üdülőhelyeken működő üzletekben az ét- és itallap, illetve az árlap magyar nyelven kívül két idegen nyelven - amelyek közül az egyik angol vagy német - a vendégek rendelkezésére kell álljon.
 
A vendéglátóüzleteknek lehetőségük van felszolgálási díjat felszámolni. Az ét- és itallapnak, valamint az árlapnak – amennyiben az üzlet felszolgálási díjat alkalmaz – tartalmaznia kell a felszolgálási díj mértékét is. A felszolgálási díj mértéke a vendég által elfogyasztott termék – általános forgalmi adót is tartalmazó árának – 15%-át nem haladhatja meg.
 
Nem azonosítható (pl. kódolt) árat tartalmazó, illetőleg a fogyasztói árat nem tartalmazó ét- és itallap, árlap, illetve ártábla használata tilos.
 
Fizetéskor ellenőrizzük a számolás pontosságát, azt, hogy a számlában feltüntetett árak megegyeznek-e az árlapon feltüntetettel. Reklamálni akkor lehet, ha ettől eltérő árakat számláztak.

Ha az árlapon ez az összeg szerepel, akkor sajnos semmit nem tehetünk, mert rendelésünket ennek ismeretében tettük meg. Ha az árlaptól eltérő, magasabb összeget számláztak, reklamálhatunk és kérhetjük az üzlet vezetőjétől az árlap szerinti összeg számlázását.

Nagyon fontos az élelmiszerek minőségmegőrzési ideje. Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi.
 
Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni.
 
Ne sajnáljuk azt a néhány percet, amíg átolvassuk a termék címkéjén a minőségmegőrzés idejét, és ha azt tapasztaljuk, hogy az már lejárt, ne vásároljuk meg, de hívjuk fel rá a kereskedő figyelmét, hogy vonják ki a forgalomból.

Csak engedéllyel rendelkező utazási irodával utazzunk. Az utazási vállalkozókat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tartja nyilván. Az engedéllyel rendelkező irodák megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkeznek, amely garanciát jelent arra, hogy abban az esetben is hazajussunk például, ha az utazási vállalkozó nem gondoskodik a hazautaztatásunkról, vagy nem fizeti vissza az előlegeket, illetve a részvételi díjakat.
 
Az utazási szerződést minden esetben írásban kell megkötni. Hiába hivatkozunk ugyanis utólag arra, hogy mit ígért az utazási iroda képviselője, ha ez szóban hangzott el, nehéz lesz bizonyítanunk. Éppen ezért fontos, hogy minden írásban legyen lefektetve. Mielőtt bármit is aláírnánk, olvassuk el figyelmesen a szerződést, valamint az iroda által kiadott tájékoztatót is. Ha valami nem világos vagy kérdésünk merül fel, nyugodtan tegyük fel. Fontos, hogy tisztázzuk, hogy mit takarnak az olyan fogalmak, mint „utazás nyugati típusú, komfortos autóbusszal időközi pihenőkkel” - amelyről az út közben derül ki, hogy a mellékhelyiséget nem lehet használni és az időközi pihenő a határon van, vagy az ingyenes teniszpálya használati lehetőség, amelyről utólag derül ki, hogy az eszközökért vagy a világításért fizetni kell.

Fontos tudnunk, hogy az utazási szerződésben meghatározott díjak csak abban az esetben emelhetőek, ha ennek lehetőségéről a szerződés rendelkezik. Ebben az esetben is csak akkor, ha a közlekedési költségek nemzetközi díjszabási vagy hatósági árának változásai, adó, illeték, valamint a deviza forintárfolyamának időközi változásai indokolják az emelést. Az indulást megelőző 20 napon belül ebben az esetben sem lehetséges.

Mind az utasnak, mind az utazási irodának lehetősége van, hogy bizonyos feltételek mellett elálljanak a szerződéstől. Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat a szerződéstől. Ebben az esetben az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthatunk igényt vagy követelhetjük a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után évi 20% mértékű kamat megfizetését. Ha az utazási iroda csak az eredetinél alacsonyabb értékű helyettesítő szolgáltatást tud nyújtani, akkor köteles a különbözetet megtéríteni.
 
Az elállás következtében felmerült kárunk megtérítését is kérhetjük, kivéve ha az iroda azért állt el a szerződéstől, mert az utazást a szerződéskötéskor előre nem látható külső körülmények veszélyeztetik, vagy ha a jelentkezők létszáma nem éri el a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot.
 
A fentiekben meghatározott jogosítványok illetnek meg minket, ha például azért álltunk el a szerződéstől, mert a díj emelkedésének mértéke a 10%-ot meghaladja, vagy az utazási vállalkozó az utazási szerződésben foglaltakat lényegesen módosítani kívánja, illetőleg a program lényegesen megváltozott. Ha viszont a saját érdekkörünkben felmerült okból kifolyólag állunk el a szerződéstől, az utazási vállalkozó igényelheti a szerződésből eredő, addig felmerült költségeinek megtérítését.

Fontos, hogy rendelkezzünk megfelelő biztosítással az út teljes időtartama alatt. A biztosítások gyakorlatilag bármilyen váratlan eseményre megnyugtató megoldást nyújtanak: baleset, betegség, poggyászkár, idő előtti hazautazás, látogató rokon kiutaztatása, orvosi vagy kórházi kezelés utáni hazaszállítás, általános jogvédelem stb.
 
Úti poggyászunkat nemcsak a távolság és a külföldön eltöltött idő határozza meg, hanem a közlekedési eszköz is, amellyel útra fogunk kelni. Repülőgépen például csak meghatározott súlyú csomagot vihetünk magunkkal, ha nem akarunk tetemes pótdíjat fizetni. Nem mindegy az sem, hogy mekkora kézitáskát akarunk a gépre vinni, mert bizonyos méretnél nagyobbat nem engednek fel kézipoggyászként. Előfordulhat, hogy a feladott poggyászunk elveszik vagy megsérül. Ezt a légitársaságnak azonnal jelentenünk kell, ők pedig a bejelentés alapján jegyzőkönyvet vesznek fel az esetről.
 
Szigorú előírások a repülőtereken: Kézipoggyászban csak kis mennyiségű folyadék vihető fel a fedélzetre, amit egyenként maximum 100 milliméteres (1dl) egyedi kiszerelésben, személyenként maximum 1 literes űrtartalmú, újrazárható átlátszó nejlonzacskóba kell tenni. (Folyadéknak minősül többek között a víz és egyéb italok, krémek, parfümök, sprayk, zselék (hajzselé is), fogkrém, szempilla spirál.)

Ilyen esetben az utaskísérőnek kell jelezni a kifogásunkat. Nagyobb létszámú csoportok esetén, ahol az utasok különböző szállodákban vannak elhelyezve, az idegenvezetők általában csak meghatározott fogadóórákban tartózkodnak az egyes helyszíneken.
 
Az utazási irodában okvetlen kérjük el a helyi képviselő nevét, címét és telefonszámát, hogy szükség esetén fel tudjuk vele venni a kapcsolatot.
 
Ő a helyszínen vagy orvosolja a problémánkat (pl. másik szobában szállásol el bennünket) vagy jegyzőkönyvet vesz fel róla. Ez azért is fontos, mert a későbbiekben a jegyzőkönyv birtokában tudjuk szavatossági és kártérítési igényünket érvényesíteni. Ha nem sikerül jegyzőkönyvet felvetetni az idegenvezetővel, panaszainkat akkor is dokumentáljuk, fotózzuk le, írjuk le, írassuk alá utastársainkkal, tegyük el a számlákat.
 
Az utazási iroda tájékoztatójában általában szerepel, hogy a hazautazás után hány napon belül kell jelezni kártérítési igényünket. A közvetítő útján kötött utazással kapcsolatos szavatossági és kártérítési igényünket az utazás-közvetítőnek is bejelenthetjük.
 
Amennyiben az utazási iroda nem hajlandó elismerni kártérítési igényünket, követelésünket bírósági úton vagy a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületek előtt is érvényesíthetjük.

A vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet
 
A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet
 
Az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet