| KEZDŐLAP - Bemutatkozunk - Tagszervezeteink - Tevékenységünk - Tanácsadó irodák - Gyakori kérdések - Kapcsolat Sajtószoba - Belépés az egyesületbe - Rendezvényeink - Online tanácsadó iroda - TÁMOP Pályázati Projekt - Publikációk, előadások - Kiadványaink - Békéltető testületek - Jogi kalauz - Linkgyűjtemény - Nemzetközi kapcsolatok Hasznos tudnivalók: Élelmiszerek, élelmiszerbiztonság - Pénzügyek, biztosítás - Vásárlás, kereskedelem - Távközlési szolgáltatások - Utazás - Vitarendezés - Határon átnyúló panaszok - Közüzemi szolgáltatások | ||||||||
|
Szavatosság és jótállásHa a szolgáltatott dolog minőségileg hibás, az szerződésszegést jelent és a hibás teljesítés következményeit, szavatossági, jótállási igényeket von maga után. A szavatosság és a jótállás minőségvédelmi eszközök, mindkettő a kötelezett (az eladó) helytállását jelenti arra nézve, hogy a termék vagy a szolgáltatás megfelel a törvényi, illetőleg a szerződéses követelményeknek.
A jótállás – hétköznapi nevén garancia – a hibátlan teljesítésért vállalt fokozott helytállás. Azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a körét, amelyekre jótállási kötelezettség terjed ki a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet tartalmazza. Nem kizárt azonban, hogy a kereskedők önként vállaljanak jótállási kötelezettséget. Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a textiltermékekre, cipőkre stb.) vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.
Köteles-e kicserélni vagy visszavenni az árut a kereskedő ha nem minőségi kifogásunk van, hanem például az ajándékba kapott kardigán színe nem tetszik vagy nem jó a mérete.Nem. A kereskedő csak minőségi kifogás felmerülése esetén köteles az igényt kivizsgálni.
Mi a teendő akkor, ha minőségi kifogás merül fel?Vissza kell vinni a terméket az üzletbe, ahol vásároltuk. A minőségi kifogás intézéséért a forgalmazó a felelős, ezért ne fogadjuk el a kereskedő arra való hivatkozását, hogy nem ő gyártotta a terméket, ezért forduljunk a gyártóhoz.
Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót. Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot. Mennyi időn belül érvényesíthetjük szavatossági jogunkat?A szavatossági igények érvényesítésére két év áll rendelkezésre.
Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. Mennyi időn belül kell a minőségi kifogást bejelenteni?A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. Kell-e jegyzőkönyvet felvenni-e a kereskedőnek?Igen. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell :
Milyen lehetőségeink vannak, ha elismerik a minőségi kifogásunkat ?Hibás teljesítés esetén a fogyasztó
a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek (a kereskedőnek) a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. b) Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat. Mennyi időn belül kell kicserélni vagy megjavítani a terméket?A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Mit tehetünk, ha a kereskedő nem vállalja megfelelő határidőre a javítást?Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult (fogyasztó) a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
Kell-e elismervényt adni a javításra átvett termékről?Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.
Köteles-e cserekészüléket adni a kereskedő a javítás idejére?Nem.
Szabályosan jár-e el a kereskedő, ha nem adja vissza a pénzt, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy levásároljuk a vételárat az üzletben?A „levásároltatást” a magyar jogrendszer nem ismeri, tehát a kereskedő jogtalanul köt ki ilyen feltételt a fogyasztónak.
Mi a teendő akkor, ha a kereskedő nem ismeri el a minőségi kifogásunkat?Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási kötelezettség a teljesítést követő első hat hónapban a kereskedőt, utána pedig a fogyasztót terheli.
Hogyan tudja bizonyítani a fogyasztó, hogy megalapozott az igénye?Például szakvéleménnyel. A szakvélemény költsége a vizsgálatot kérőt terheli. Ha a szakvélemény szerint megalapozott az igényünk, akkor kérhetjük a forgalmazótól a szakvélemény költségének megtérítését is.
Jó, ha tudjuk, hogy a szakvélemény nem kötelező, tehát előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a szakvélemény szerint jogos az igényünk, mégsem ismeri el a kereskedő. Hová tudunk ilyen esetben fordulni?Ha a vitát nem sikerül a kereskedővel rendezni, a bírósági út előtt érdemes a fogyasztónak a békéltető testület segítségét igénybe venni. A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.
Mi a bizonyítási kötelezettség?A jótállás teljes időtartama alatt végig a kereskedőt terheli, tehát ha a kereskedő nem akarja elismerni igényünket, neki kell bizonyítani, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. Szavatosságnál ez csak a teljesítést követő első hat hónapban van így, utána pedig a fogyasztót terheli a bizonyítási kötelezettség.
Mi a bizonyítási kötelezettség időtartamaA törvényi jótállás a teljesítést követő egy év szavatossági jogaink érvényesítésére pedig fő szabályként a teljesítést követő két éves elévülési (+ egy év jogvesztő) határidő áll a rendelkezésünkre.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Jótállási jegyA forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.
A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a forgalmazó nevét és címét, b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét, d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját. A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni: a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, b) a hiba okát és a javítás módját, c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét. Mi a javítás helyszíne?A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik. Aránytalan többletköltségHa a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Jogszabály:Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet
A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény |
 
|
||||||
| ||||||||
