| KEZDŐLAP - Bemutatkozunk - Tevékenységünk - Tanácsadó irodák - Gyakori kérdések - Kapcsolat Hírek - Sajtószoba - Belépés az egyesületbe - Rendezvényeink - Online tanácsadó iroda - Publikációk, előadások - E-learning - Kiadványaink - Reklám és fogyasztóvédelem - Békéltető testület - Jogi kalauz - Nyilvántartások, adatbázisok - Linkgyüjtemény - Nemzetközi kapcsolatok - Archívum Hasznos tudnivalók: | |||||
|
Új építésű lakásokra vonatkozó jótállási szabályok
Milyen jótállási szabályok vonatkoznak az új lakásokra?Újonnan épített lakásokra, illetve lakóépületekre a kötelező jótállás időtartama 3 év, amely az átadás-átvételi eljárás befejezésétől indul. A vevő és az eladó közötti megállapodás alapján ennél szigorúbb feltételek is megállapíthatók. Mire vonatkozik a jótállás?A lakások épületszerkezeteire (pl. az épület falai, födémszerkezete, kéményei, tetőszerkezete, burkolatai, szigetelése, külső vakolata), a lakás- és épületberendezésekre (pl. redőny, szellőztető berendezés, fűtő-és melegvízellátó berendezések, beépített bútorok, víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel). A lakóépület mely helyiségei/részei tartoznak még a kötelező jótállás alá?Kötelező jótállás alá tartoznak: • tetőterasz, • pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló, • kapualj, • lépcsőház, • folyosók és függőfolyosók, • központi berendezések helyiségei, • mosókonyha, • szárítóhelyiség, • gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, • hulladéktároló helyiség, • gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs). Kivel szemben lehet érvényesíteni a jótállási igényt?A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a továbbiakban együtt: vállalkozó) terheli. A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti. Szükséges-e valamilyen dokumentum a jótállás érvényesítéséhez?A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell: • a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, • a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit, • a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, • az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját. Amennyiben a jótállási jegyek átadása nem történik meg, a vevő abban az esetben is védve van a jogszabály által, tehát jótállási jegy nélkül is ugyanúgy érvényesítheti jogait, mintha a birtokában lennének a papírok. Minőségi kifogás esetén kit terhel a bizonyítási kényszer?A jótállást vállaló félnek kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett (pl. a nem rendeltetésszerű használat következménye). Meddig tart, mire kijavítják a hibát?A vállalkozónak a bejelentett jótállási igényt a bejelentést követő 15 napon belül meg kell vizsgálnia a hibát, valamint köteles a jogosult igényéről is nyilatkozni. A javítást, a cserét, illetve a munka újbóli elvégzését pedig úgy kell teljesítenie, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza. A jótállási igények érvényesítése körében mit kérhet a fogyasztó?A fogyasztó elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
ha pedig sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott érdeksérelem nélkül – nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A 3 éves jótállási idő eltelte után a fogyasztó már semmilyen igénnyel nem léphet fel?De igen. Az egyes épületrészek tekintetében ugyanis ún. kötelező alkalmassági időt határoz meg a jogszabály. Ezen kötelező alkalmassági idő – az adott épületrésztől függően- 5, illetve 10 év. Mit jelent a kötelező alkalmassági idő?A kötelező alkalmassági idő azt jelenti, hogy ezen időtartamon belül a fogyasztó szavatossági igénnyel léphet fel. Jogszabály • A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet • Az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet |
 
|
|||
| |||||
